Az elnyűhetetlen, szokták erre mondani… Az utóbbi évtizedek egyik legismertebb futónője, Merlene Ottey ismét hallatott magáról. Az ötven év felett még mindig elbűvölően szép és nem utolsósorban roppant gyors és atletikus futónő ugyanis új világrekordot állított fel 100 méteren. A korábban jamaikai, de 2002 óta már szlovén színekben versenyző atléta a szlovéniai Postojnában rendezett atlétikai versenyen 11,72 másodperc alatt teljesítette a legrövidebb szám távját, ami új korosztályos világrekordnak felel meg. A korábbi rekord még a masters kategória egyik legjobbjának, Philippa Raschkernek a nevéhez fűződik, aki 12,50-el tartotta eddig a legjobb korosztályos eredményt.

Csütörtök 17 órakor hirdeti ki a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS), hogy milyen döntés született a 2008-as pekingi olimpia férfi kalapácsvető döntőjében doppingvétségen ért két fehérorosz versenyző ügyében, ezzel együtt pedig kiderül az is, hogy az eredetileg negyedikként záró Pars Krisztián megkapja-e az ezüstérmet. Egy korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk a kérdéssel, de kíváncsi vagyok, hogy ti milyen döntésre számítotok?

 Elfelejtett bajnokok névre hallgató sorozatunkban szeretnénk olyan sportembereket bemutatni, akik bár nagyszerű eredményeket értek el az ötkarikás játékokon, ennek ellenére keveset tudunk róluk. Negyedikként a hétszeres olimpiai bajnok szovjet tornászt, Borisz Anfijanovics Sahlint (született Ishim, 1932. január 27.-én - meghalt: 2008. május 30.) mutatjuk be.

A labdarúgás történetében eddig mindössze három olyan labdarúgó van, akik olimpiai és világbajnoki döntőben egyaránt gólt tudott szerezni. Magyar szempontból kifejezetten büszkék lehetünk ebben a vonatkozásban, hiszen két honfitársunk is elmondhatja mindezt magáról. Az uruguay-i Pedro Cea (1924-olimpia, 1930-vb) mellett ugyanis Puskás Ferenc (1952-olimpia, 1954-vb) és Czibor Zoltán (1952-olimpia, 1954-vb) (ld. képen) is elérte azt, hogy a két nagy focitorna fináléjában is eredményes volt.

Kedves Blogozók! Kérdésem a következő: Ki a képen látható személy  és hogyan kapcsolódik neve a sporthoz?

Első segítség: nem olimpikon, nem sportoló, egy nagy, nemrég végetért nemzetközi sporteseménnyel hozható kapcsolatba a neve...

Második segítség: háborús hős, reptér is viseli nevét

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) a közelmúltban rendezte meg a törökországi Antalyában a szokásos éves kongresszusát, amelyen az olimpiai programmal kapcsolatban is született egy érdekes ajánlás (javaslat). A FIS ugyanis azt szeretné, ha a 2014-es, Szocsiban rendezendő téli játékok programjába a sízők félcső versenyszáma is bekerülne. Az utóbbi időszakban elég sok "vegyes" esemény (síkrossz, snowboard krossz) került be az olimpiai programba, így nem lenne meglepetés, ha a sízők félcső versenye is hasonló sorsra juthatna. Annál is inkább, mert ez a szám szerepelni fog a 2012-ben Innsbruckban rendezendő első ifjúsági téli olimpián is. Hogy miről is van szó pontosan, azt az alábbi videóból megtudhatjuk, bár aki látott már snowboard félcső versenyt, annak sok meglepetés nem lesz benne:

Az olimpiák történetét nem csak képekben, videókban, vagy statisztikákkal lehet feleleveníteni, természetesen a humornak is nagy szerep van az ötkarikás történések ábrázolásában. Az alábbi válogatás csak egy rövid kivonat a játékokhoz köthető érdekes, vicces és olykor tanulságos karikatúrákból. Ha valaki talál még hasonlóan jókat, ne kíméljen bennünket, ossza meg !

1. Az antik játékokról: "Szerencsénk van, hiszen nem írnak semmit a szteroidokról..."

A görög gazdaság általában negatív előjellel tűnik fel a sajtóban, az utóbbi időszakban rendre túlköltekező görög büdzséről utoljára idén májusban hallottunk, amikor az EU csak igen masszív beavatkozás árán tudta elkerülni a görög államcsődöt (és ezzel járóan még ki tudja mit). Az utóbbi hetekben felvetették annak lehetőségét is, hogy az újabb pénzügyi krízis oka nem más, mint a 2004-es athéni olimpia…

Fegyveres támadást élt túl Ramon Zubizarreta, a Paraguayi Olimpiai Bizottság elnöke. Zubizarreta csütörtökön irodája előtt megállt autójával és kiszállt, egy férfi közelített hozzá. Az elnök (a képen lent bal oldalt) nagy robajt hallott, azt hitte, hogy a kereke defektet kapott, ám a szélvédő robbant be. Az ismeretlen támadó - aki motorral elmenekült a helyszínről - összesen hat lövést adott le. "Kész csoda, hogy életben vagyok. Nem tudom, miért támadtak meg, és nincs tudomásom arról, hogy vannak ellenségeim" - nyilatkozott Zubizarreta, akinek az ijedtségen túl nem esett baja. 

A közelgő labdarúgó világbajnokság kapcsán is vannak olimpiai vonatkozású érdekességek. A labdarúgás történetében eddig mindössze tizenkét olyan játékos (ld. a cikk legalján lévő lista) van, aki olimpián és világbajnokságon egyaránt győzni tudott. Most azokat a játékosokat tekintjük át, akik olimpián már győztek és most történelmet írhatnak, hiszen ott szerepelnek a dél-afrikai vb-re nevezett, a szövetségi kapitányok által a napokban 23 fősre leszűkített keretek valamelyikében.

Időbeli vizsgálatunkat az 1992-ben győztes spanyol csapattal kezdjük. A Barcelonában győztes, a többek között Canizares, Luis Enrique vagy éppen Josep Guardiola fémjelezte generációból mostanra már mindenki kiöregedett, így a Vicente del Bosque által irányított EB-címvédő együttes dél-afrikai keretében most már egyiküket sem találjuk meg.

Lesznek az olimpiáról ismerős arcok egy másik afrikai résztvevő csapatban is, méghozzá a 2000-es olimpián győztes kameruni válogatottból. A Sydney-ben rendezett olimpia döntőjében Kamerun a rendes játékidőben 2-2-es döntetlent ért el Spanyolország ellen, majd a büntetők során 5-3-ra győzött, így zsinórban második afrikai csapatként nyert olimpiát labdarúgásban. Az akkori döntőben a rendes játékidőben és a büntetőpárbajban is betalált Samuel Eto’o, aki mellett a jelenleg a török Ankaragücü csapatát erősítő, az olimpiai tornán annak idején hatból öt meccsen pályára lépő Geremi is elmondhatja magáról, hogy az akkori csapatból most is itt van a Paul Le Guen edző által összeállított kameruni vb-keretben. Bár afrikai csapat még sohasem nyert vb-t (sőt a legjobb négy közé sem jutott be), de ettől függetlenül a Kanu-Eto’o-Geremi hármas is esélyes a történelmi tett végrehajtására. (Az egri Nagy Barnabásnak köszönjük az alábbi pontosítást: a kameruni csapat mostani kapusa, Idriss Carlos Kameni is ott volt annak idején Sydneyben, sőt mi több, a büntetőrúgásokkal véget ért döntőben 16 évesen ő hárította a spanyol Amaya büntetőjét, amivel Kamerun végül megnyerte az olimpiai bajnoki címet.)

A pekingi olimpián győztes együttesnek ismét tagja volt a mostani vb-keretben már csapatkapitánynak számító Mascherano (6/0). Az akkori csapatból a Nigéria elleni döntő egyetlen gólját szerző Angel di Maria (6/2), a mostanra már Aranylabdás, BL-győztes szupersztárrá avanzsált Lionel Messi (5/2), a kapus Sergio Romero (4/0) és a brazilok elleni elődöntőben két gólt szerző Sergio Agüero (5/2) is duplázhat a dél-afrikai vb-n.

Coventryben is rendeznek olimpiai labdarúgó-mérkőzéseket a 2012-es játékok idején, mivel az eredetileg a helyszínek közé jelölt birminghami pályát átépítik. A másodosztályú futballklub 32.500 férőhelyes Ricoh Arénája átmenetileg - az ötkarikás játékok létesítményei ugyanis nem viselhetik szponzorneveiket - City of Coventry Stadium lesz. A londoni olimpián ezen kívül még a glasgow-i Hampden Parkban, a cardiffi Millennium Stadionban, a manchesteri Old Traffordon, a newcastle-i St James, Parkban, valamint a fővárosi Wembley Stadionban lesznek labdarúgó-találkozók. (Forrás: MTI)

Még több mint két év van hátra a londoni olimpia megnyitójáig, de a létesítmények egy része már most teljesen készen várja a sportolókat. A napokban került átadásra az olimpiai evezős és síkvízi kajak-kenu központ, amely a Londonhoz közeli Etonban található. Ez a pálya már korábban is ismert volt a nemzetközi evezős életben, hiszen rendeztek itt korábban már evezős világbajnokságot (2006) is. A Windsorhoz közel lévő Dorney tavon található létesítményt persze tovább csinosították az olimpia versenyek miatt, ahol többek között átadásra került egy új, 50 méter hosszúságú, 250 tonnás híd (ld. kép lent) a célterületnél, valamint a pálya megközelítésére szolgáló utak is szilárd burkolatot kaptak. Az olimpiai versenyekre javították az összeköttetést a versenypálya, valamint a felevező pályarészek között is.

Az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület és a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör által rendezett eseményre a Mező emlékév keretében került sor. Kis János elnök Mező Ferencről szóló előadásával kezdődött a rendezvény, amely már harmadszor volt nemzetközi, ezúttal Erdélyből is érkezett csapat. A témakör a labdarúgó világbajnokságok története volt, a több száz színes, élvezetes kérdésből kiderült többek közt, hogy Tofik Bahramov partjelző intette be gólnak az 1966-os döntőben az angolok jogtalan találatát, vagy Rosarioban volt 1978-ban a sok vihart kavart Argentína-Peru 6-0-s mérkőzés. 

A vetélkedő végeredménye: 1. Nagy Barnabás - Eger, 2. Moczó Zoltán - Szolnok, 3. Varró Krisztián - Budapest, 4. Schmidt Zsolt - Győr, 5. Zborai István - Nyíregyháza, 6. Kis János - Nagykanizsa. Csapatban: 1. Zala megye 2. Budapest, 3. Borsod megye. A vetélkedő díszvendégei: Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus (a képen középen gitárral), Németh „Nyiba” Sándor egykori olimpikon és birkózó szövetségi kapitány és Som Lajos (Piramis) szívből jövő műsorszámaikkal emelték az esemény rangját. Forrás: www.zalasportert.hu

Négy országot sújt komoly szankciókkal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amiért az ország nemzeti olimpiai bizottsága a vancouveri olimpia idején megsértette a jegyek továbbértékesítésére vonatkozó előírásokat. A május legvégén publikált hírt kommentálva Gilbert Felli, a NOB igazgatója nem kívánta megnevezni az érintett országokat, akik azzal bűnhődnek majd, hogy a 2012-es nyári játékok idején a nekik „járó” jegykeretnél kevesebb belépőhöz juthatnak csak. A jegyek értékesítése mindig kulcskérdés az olimpián, ennek kapcsán a pekingi nyári játékokon a magyar szurkolók is gyűjthettek negatív tapasztalatokat…(vagy lásd még például a "Hol a jegyünk Pali?” című videót). Akinek van személyes tapasztalata, várjuk a kommenteket... :)

Az egységsugarú tévénézőnek a Neocitran reklámból, a sportot közelebbről figyelőknek azonban nagyszerű versenyeiről, kitűnő eredményeiről és szimpatikus, szerény egyéniségéről marad örökre emlékezetes Vörös Zsuzsanna, aki kedden bejelentette visszavonulását. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, most 33 éves öttusázó 2004-ben az athéni olimpián érte el legnagyobb sikerét, amelyről aranyéremmel tért haza, így hazánk első és egyetlen női öttusa olimpiai bajnokát tisztelhetjük személyében.

Jelenleg is zajlik Párizsban a francia nyílt teniszbajnokság. A Roland Garrosról tudósító közvetítésekben naponta elhangzik egy hölgy, bizonyos Suzanne Lenglen (a bal oldali képen)neve. Az egyik kiemelt pálya ugyanis a franciák kétszeres olimpiai bajnok teniszező nőjéről van elnevezve. A XIX. század utolsó évében született, meglehetősen fiatal korában, mindössze 39 évesen leukémiában elhunyt Lenglen kisasszony kora egyik ünnepelt hőse volt és sokak szerint az első igazi női tenisz sztár a világon. A tízes-húszas évek fordulóján csillogó francia hölgy 31 bajnoki címet szerzett 1914 és 1926 között, emellett pedig az 1920-as nyári olimpia legeredményesebb teniszezője is lett egyben.  Az antwerpeni torna női egyes küzdelmeiben nem talált legyőzőre, ráadásul hat mérkőzésén összesen mindössze négy (!) gémet nyertek ellene a vetélytársak. A győzelemig vezető úton három svéd, egy belga és két brit riválist múlt felül, legnehezebb ellenfele a fináléban várt rá, de a brit Edith Holmant is 6-3, 6-0 arányban győzte le. A vegyes párosoknál Max Décugis-vel alkotott párosa ugyan két játszmát is elveszített a torna során, de így is magabiztosan szerezték meg az aranyérmet ebben a számban is. Az olimpia idején még csupán 21 éves Lenglen kisasszony egyetlen bánata az lehetett, hogy a női párosok küzdelmében Elisabeth d’Ayen-nel nem jutott be a döntőbe, a britektől elszenvedett elődöntős vereség után így ebben a számban „csak” bronzérmes lett.

A környezetvédelem kérdése, de különösen a fenntartható fejlődés szófordulat sokszor előkerül manapság a sportesemények kapcsán is. Bár egy olyan megaesemény, mint a nyári olimpia kapcsán nehéz a környezet tényleges megóvásáról beszélni, az ilyen méretű sportrendezvénnyel együtt járó környezeti károk enyhíthetőek, erre mutathat példát a londoni szervezők egy igencsak forradalmi újítása. A 2012-es nyári olimpiára ugyanis elkészülhet az első, teljes mértékben újrahasznosítható sportcsarnok. A BBC olimpiai blogjának információja alapján ugyanis a közelmúltban posztjáról távozott brit olimpia ügyi miniszter, Tessa Jowell (a képen) elmondta, hogy a kosárlabda mérkőzések helyszínéül szolgáló ideiglenes létesítmény jövőjéről tárgyalásban állnak a brazilokkal. A londonit követő nyári olimpia házigazdája ugyanis kompletten (szőröstül-bőröstül) átvenné a létesítményt, ráadásul fizetne is (!) érte az angoloknak. A hírek szerint elsőként Sao Paolo város venné meg a csarnokot, amelyet már jóval a 2016-os riói nyári olimpia mérkőzései előtt is használatba állítanának Brazíliában. 

A technikai fejlődésének köszönhetően már nem csak magyar nyelvű (de magyar vonatkozású) sport közvetítések is fellelhetők manapság a világhálón. A napokban került fel az egyik népszerű fájlmegosztó oldalra Borkai Zsolt 1988-as győzelmének az angol nyelvű kommentálása, amely Dávid Sándor magyar nyelvű közvetítése mellett igazi különlegességnek számít. A lólengés döntőjének valamennyi finalistáját magában foglaló tíz perces videón a magyar tornász 03:02-05:20 között látható, ahol érdemes figyelni az angolok szakmai észrevételeit is.

Szombaton este rendezték Norvégia fővárosában Oslóban az idei Eurovíziós Dalfesztivált, ahol a német induló, Lena előadásában a Satellite című dala lett a győztes. Bár idén nem volt híres sportoló résztvevője az 55. alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválnak, de nem volt ez mindig így. A 2008-as dalfesztivál döntőjében ugyanis egy olimpiai bajnok is (fő) szerepet kapott. A 2006-os torinói olimpia műkorcsolyázó bajnokáról, Jevgenyij Pljusenkoról van szó, aki a későbbi győztes orosz Gyima Bilan Believe című számában „háttérkorcsolyázott” az állandó partnerének számító Edvin Marton hegedűkompozíciójára. A győztes szám az alábbi videóban megtekinthető. Bilan és Pljusenko kapcsolata egyébként nem volt véletlen, az olimpiai bajnok műkorcsolyázó ugyanis 2009 szeptemberében éppen Bilan producerét, Yana Rudkovskaya-t vette el feleségül. 

Jól tudjuk, hogy a nagy, világszintű események megszervezéséhez időben hozzá kell látni. Mindez a mondat hatványozottan érvényes az olimpiai rendezésekre. A játékok rendezési jogát hét évvel korábban ítélik oda a NOB illetékesei, de a „Tapogatózás” már jóval korábban elkezdődik az esélyekről. Ennek apropóján most az ukránok is bejelentkeztek a téli olimpiára. Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökön Lembergben (Lvivben) azt javasolta, hogy az ország olimpiai bizottsága pályázzon a 2022-es téli olimpia rendezésére, melynek helyszíne a Kárpátok lenne.

A műugró sport egyik kiemelkedő klasszisát tisztelhetjük Greg Louganis személyében. A négyszeres olimpiai bajnok amerikai ugró pályafutásában van egy különleges epizód, amely az 1988-as szöuli olimpia műugró (3 méter) versenyéhez köthető. A selejtező során ugyanis az egyik ugrásánál beverte a fejét a deszkába (ld. videó), de sérülése szerencsére nem volt annyira súlyos, így folytatni tudta a versenyt. Érdekesség, hogy az ekkor, az olimpia alatt elvégzett orvosi vizsgálatokon fény derült arra, hogy Louganis HIV fertőzött, amit a versenyző és edzője (Ron O’Brien) már hat hónappal korábban tudott, de titkolták a világ elől, így nem kis veszélybe sodorták a többi versenyzőt  a vízbe jutó véren keresztül. Ráadásul a Louganis sebét ellátó orvos kesztyűt sem viselt az ápolás során...

A pekingi olimpiát megelőzően több atrocitás (pl. Londonban, Párizsban és San Franciscóban) is érte az olimpiai fáklyaváltót, így nem volt meglepetés, hogy mind a vancouveri, mind pedig a londoni olimpia szervezői ezt követően úgy döntöttek, hogy a kínai szervezőkkel ellentétben már nem szerveznek az egész világot bejáró stafétát. A 2012-es nyári játékok szervezői szerdán bejelentették, hogy London előtt mindössze egy 70 napos váltófutást terveznek, azt is csupán brit földön. A tervek szerint a láng 2012. május 18-án érkezne meg Görögországból (ahol természetesen a szokásoknak megfelelően a nap sugarainak a segítségével gyújtják majd meg Olympiában) a szigetországba, ahol a hozzávetőlegesen 8.000 ember által alkotott váltófutás keretein belül szinte a teljes országot érintve egy héttel a megnyitó előtt érkezne meg Londonba. A brit szervezők tervei szerint a stafétára olyan útvonalat alakítanak majd ki, hogy a láng a brit lakosság 95%-ához egy órán belüli távolságon belül haladhasson el. A váltófutás résztvevőinek legalább a fele a tervek szerint 24 év alatti lesz, így kívánják még jobban hangsúlyozni a fiatalság és az olimpizmus kapcsolatát. Az olimpiai fáklya váltó pontos útvonalát majd csak jövőre hozzák nyilvánosságra a brit szervezők.

Az olimpiákkal kapcsolatban hajlamosak vagyunk csak a győztesekre, a sikerekre emlékezni, pedig a játékok több mint száz éves történetében számos érdekes, sok esetben tanulságos és például szolgáló történet is van. Az ír születésű, de brit színekben versenyző vívó, Heather „Judy” Guiness az 1932-es los angelesi olimpia női tör versenyein kitűnően szerepelt, olyannyira, hogy ugyanannyi győzelmet szerzett, mint az osztrák Ellen Preis. A szabályok szerint ekkor kettejük között egy mindent eldöntő asszót kellett vívni, amely öt tusig zajlott. A körmérkőzések során Preiss 5-3-ra győzte le brit vetélytársát és most is hasonló különbséggel nyert, amivel a pályafutása során öt olimpián is szereplő osztrák vívónő végül megszerezte az olimpiai bajnoki címet. A döntő asszó azonban furcsa körülmények között zajlott, ahol Guiness két alkalommal is saját maga jelezte, hogy tust kapott, olyan esetekben, amikor a zsűri ezt nem vette észre. A 21 éves brit vívó sportszerű cselekedetével végül az aranyérmet is elbukta, igaz erkölcsileg mégis példát mutatott sokak számára. Kár, hogy manapság már olyan kevesen ismerik az ő nevét és történetét…

Elfelejtett bajnokok névre hallgató sorozatunkban szeretnénk olyan sportembereket bemutatni, akik bár nagyszerű eredményeket értek el az ötkarikás játékokon, ennek ellenére keveset tudunk róluk. Harmadikként  a háromszoros olimpiai bajnok svéd sportlövőt, Gustaf Vilhelm Carlberg-et (született Karlskrona, 1880. április 5.-meghalt: Danderyd, SWE 1970. október 1) mutatjuk be.

Az 1988-as szöuli nyári olimpia közvetítése még nem a technikai tökéletességről volt híres, de ettől függetlenül így is sokan könnyezték meg Dobor Dezső igencsak zúgó, de örömittas hangját, aki a kötöttfogásúak 57 kg-os súlycsoportjában a ferencvárosi Sike András sikerét tolmácsolta. 

Az olimpiai mozgalom története bővelkedik különleges eseményekben, kuriózumokban. Most induló sorozatunkban ezekből szemezgetünk. Sorozatunk első részében két birkózóval foglalkozunk, akik az 1912-es olimpián ma már elképzelhetetlen párharcot vívtak egymással. Az olimpizmus hőskorában ugyanis a birkózó mérkőzések addig zajlottak, amíg az egyik fél nem győzött, így fordulhattak elő irreálisan hosszú menetek is. A stockholmi olimpia kötöttfogású birkózó versenyein (a 82,5 kg-os kategóriában) a svéd Anders Ahlgren (a képen) és a finn Ivar Böhling jutottak be a döntőbe. A két birkózó nem bírt egymással a fináléban, így kilencórányi (!!) küzdelem után a zsűri beszüntette a küzdelmet kettőjük között és végül döntetlen eredményt (ami egyenértékű volt a kettős vereséggel) hirdetetett ki. Az eset pikantériája, hogy nem volt győztes, így a két sportoló nem az arany-, hanem az ezüstérmen osztozott és végül mindketten másodikként zárták az olimpiát. Aranyérmet tehát nem osztottak ebben a súlycsoportban, bronzot viszont igen, amely a mindkét döntőstől vereséget szenvedő magyar Varga Béla nyakába került. Ahlgren amúgy a döntőig vezető úton hat ellenfelét is két vállra fektette (átlagosan kevesebb, mint 35 perc alatt), de a fináléban igazi emberére akadt Böhling személyében.

Bár sakkolimpiát már 1924 (hivatalosan 1927) óta rendeznek, a sakk azonban mégsem számít olimpiai sportágnak. A magyar férfi és női csapatok által is többször megnyert sorozatot kétévente rendezik meg (idén az oroszországi Khanty Mansiyskban), amely az elmúlt évek sikerei után bizonyította, hogy önállóan is működőképes. A sportág olimpiai programba kerülése az utóbbi években nem szerepelt napirenden, ami ugyanakkor hamarosan megváltozhat. Ahogy korábban is írtunk már róla, az orosz miniszterelnök-helyettes, Alexander Zhukov lett az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, aki köztudomásúan nagyon szereti a sakkot. Az orosz sakkszövetséget hat éven (2003-09) keresztül vezető Zhukov első nyilatkozatai között ugyanis már jelezte is, hogy a sportág globális népszerűsége okán úgy érzi, hogy a sakknak igenis helye lenne az olimpiai programban. Az oroszoknak (korábban szovjeteknek) rengeteg világbajnokuk volt és bár jelenleg nem ők dominálják (sokkal inkább Viswanathan Anand, Veselin Topalov vagy Magnus Carlsen) a világot, de a sportági lobbi szempontjából továbbra is nagy szerepük lehet. Én nem vagyok annyira otthon a sakk sportágban, így nem tudom megítélni a szándék komolyságát, szerintetek mennyire lehet a sakk olimpiára vitele reális cél?

Május hónapban vívó olimpiai bajnok vendége lesz a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Körnek. A május 27-én, csütörtökön sorra kerülő esemény ezúttal kivételesen az MTK-székházában kerül sorra. Vendég lesz az 1976-os montreali olimpia tőrvívó egyéni olimpiai bajnoka, Tordasi Ildikó. A három olimpián részt vett, négy olimpiai éremmel rendelkező sportember tőr csapatban világbajnoki címet is szerzett (1973-Göteborg). Az igazi sportcsaládból származó, jelenleg is aktív Tordasi Ildikó az MTK-ban tevékenykedik vívó szakedzőként.

Saját léptékkel mérve katasztrofális teljesítményt nyújtott a vancouveri téli olimpián szereplő orosz nemzeti csapat. A 15 éremmel, közte mindössze három aranyéremmel az éremtáblázat tizenegyedik (!) helyén végző (ez a valaha volt leggyengébb orosz/szovjet téli olimpiai eredménysor) csapatnál március elején komoly botrányok voltak, amelyet természetesen (?) a vezetők sem úszhattak meg, így többek között az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Leonid Tyagachev is kénytelen volt távozni posztjáról a kudarc után. Két hónap telt el azóta, csütörtökön pedig kiderült az új vezető személye, aki nem más, mint az orosz miniszterelnök-helyettes, Alexander Zhukov. Az oroszok szeretnének a következő téli olimpián (Szocsi – 2014) hazai pályán jól szerepelni, ehhez pedig úgy tűnik, hogy egy befolyásos politikus lehet a legalkalmasabb vezető. A célokat tekintve nem „gatyáznak” az oroszok, hiszen Zhukov a székfoglalójában elmondta, hogy szeretné, ha az orosz csapat megnyerné négy év múlva az olimpia éremtáblázatot. Első lépésként persze szeretnének jól szerepelni Londonban a nyári olimpián, ahol az elvárás az, hogy a pekingi eredménysort (23 aranyérem, összesen 72 érem, 3. helyezés az éremtáblázaton) megismételjék. Az 54 esztendős Zhukov a csütörtöki szavazáson egyedüli jelölt volt az elnöki posztra, amelyre végül titkos szavazással (213-ból 204 IGEN-nel, 5 – NEM mellett, 4 érvénytelen szavazattal) választották meg.

Néhány hónappal a sydney-i olimpia előtt két bronzéremmel is gazdagodott a magyar olimpiai mozgalom. Hencsei Pál egyetemi tanár és Ivanics Tibor testnevelő ugyanis kutatást végzett Lausanne-ban az Olimpiai Múzeumban, az általuk átnézett hivatalos jegyzőkönyvek után pedig Tapavicza Momcsilló (1896-tenisz) és Levitzky Károly (1908-evezés) is bronzérmesnek mondhatta magát. A két „megtalált” bronzérem közül nézzük a Tapavicza-rejtély feloldását, amelyet a két olimpia kutató eredeti, 2000-ben íródott beszámolójával idézünk fel:

"Az első újkori olimpián, 1896-ban 13 tagú magyar küldöttség vett részt. Kemény Ferenc vezetésével hét versenyző és öt kísérő kelt útra Athénba. A versenyzők között volt Tapavicza Momcsilló is, akit előzetesen súlyemelésre, tornára (lóugrás, korlát és gyűrű számokra) és atlétikára (súlylökés) neveztek. A szerb származású Tapavicza 1872. október 14-én született az Újvidék melletti Nádalján. Budapesten tanult és a Műegyetemen 1895-ben műépítészeti (építészmérnök) diplomát szerzett. A Nemzeti Torna Egyletben sportolt és a kilencvenes években többször győzött atlétikai és torna versenyeken. Athénban az előzetes nevezések ellenére súlyemelésben, birkózásban és teniszben indult. Súlyemelésben a kétkaros versenyben hatodik, birkózásban negyedik, teniszben a férfi egyesben harmadik lett.