A Népszabadság című napilap mai számában jelent meg egy írás az esetleges budapesti olimpia kapcsán, amely Bod Tamás újságíró nevéhez fűződik. A cikket az alábbiakban szó szerint közöljük. Érdekes és tanulságos, így az olimpiák iránt érdeklődők számára kötelező elolvasni...

Az olimpiai ötpróba kapcsán a fiataloknak a nyolcvanas, kilencvenes évek nagysikerű sportverseny sorozata juthat az eszébe, amelyen állóképességi sportágak különböző távjait teljesítve tárgynyereményekért és olimpiai jutalomutazásért lehetett versenyezni. Pedig volt ötpróba verseny az olimpián is. A férfiaknál 1912-24 között, a nőknél pedig a hétpróba elődjeként 1964 és 1980 között - stílszerűen öt alkalommal - rendeztek ötpróbában olimpiai versenyeket. Az 1976-os montreali olimpia minden idők legszorosabb többpróba versenyét hozta, ahol végül hármas NDK siker született ötpróbában.

A sportban az angol hagyományokat egyik leginkább megtestesítő dolognak a wimbledoni teniszbajnokság tekinthető. Bár renitens próbálkozók voltak a múltban is (ld. például Andre Agassi "Paradicsommadár" korszakát), azért a füves pályás Grand Slam torna szervezői a mai napig megőrizték a hagyományt, hogy az All England Club pályáin fehér dominanciájú mezben lehet csak pályára lépni. Mivel a 2012-es nyári olimpia tenisz versenyeit is Wimbledonban rendezik, így az „all white” szabályt felül kellett vizsgálniuk a klub vezetőinek, akik végül a másfél évszázada alkalmazott „dress code” lazítása mellett döntöttek. „Mindenben igyekszünk támogatni az olimpia szervezőit. Az ötkarikás játékok ideje alatt bizonyos szempontból más közönségünk lesz, mint amilyen a Grand Slam verseny alatt szokott lenni. Egy nem szokványos versenyünk lesz, a maga sajátos stílusával és olimpiai hangulatával, amelyet mi is különlegesnek tekintünk” – nyilatkozta a döntés kommentálva Ian Ritchis, a wimbledoni verseny egyik szervezője.

Claudia Pechstein nem adja fel. A németek gyorskorcsolyázó klasszisát ugyan megviselték az elmúlt hónapok eseményei, hiszen (állítólagos, nem teljesen tisztázott, többszörösen fellebbezett doppingügye okán) a közlemúltban kétéves eltiltást kapott, de úgy döntött, hogy mégis folytatja. A most 38 éves sportember ugyanis bejelentette, hogy nem adja fel olimpiai álmait és ott szeretne lenni élete hatodik olimpiáján is, így Szocsiban 42 évesen (!) szeretne ott lenni a mezőnyben. „Életem hatodik olimpiáját elvették tőlem, ezt vissza kell szereznem, nem teszem meg nekik azt a szívességet, hogy szögre akasszam a korcsolyámat” – nyilatkozta az egyik berlini újságnak az ötszörös olimpiai bajnok Pechstein, aki a nemzetközi szövetség által kirobbantott, őt vérdopping alkalmazásával vádoló eljárása miatt csak 2011 februárjában térhet csak vissza a nemzetközi mezőnybe. Claudia Pechstein egyébként a német sport legeredményesebb téli olimpikonjának számít, hiszen Lillehammer (1994), Nagano (1998), Salt Lake City (2002) és Torino (2006) versenyein összesen kilenc érmet (öt arany, két ezüst- és két bronzérmet) szerzett.

Bár a riói olimpia és 2016 még meglehetősen messze van, a NOB nem véletlenül jelöli ki hét évvel a játékok előtt a rendező várost. Az egyre nagyobb szabású olimpia megfelelő szintű megrendezéséhez ugyanis hatalmas beruházások és olykor bizony megfelelő mennyiségű idő is szükséges. A hátralévő hat esztendőben a braziloknak is lesz dolguk bőven, ugyanakkor becsületükre legyen mondva, hogy mernek nagyot álmodni. A szociális felelősség és a fenntartható fejlődés elvei vezették ugyanis annak a megaprojektnak a kitalálását, amit a napokban publikáltak. A régió olimpia alatti (és ami fontosabb, olimpia utáni) áramellátásáért lehet felelős a RAFAA’ Solar City Tower néven futó elképzelés, amely Rio de Janeiro közelében egy kis szigeten kerülne kialakításra. Az igencsak látványosra tervezett (ld. képek a tovább gomb után) erőmű nappal a napsugarakat, éjjel pedig a benne található, a 105 méter magas toronyról alázúduló vízesés által termelt energiát alakítaná át elektromos árammá. Vélemény? Építészek, mit szóltok? 

Kedden ért véget Münchenben az 50. sportlövő világbajnokság, amely egyben olimpiai kvalifikációs viadal is volt. A monstre versenyen összesen 35 ország szerzett érmet, az éremtáblázat élén pedig a 21 arannyal (!) záró Kína végzett. A világbajnokság programjában voltak olyan számok is, amelyek nem szerepelnek az olimpia programján, de a figyelem középpontjában természetesen azok a számok voltak, ahol londoni kvótát lehetett szerezni. A közel kéthetes müncheni verseny során összesen 69 kvótát osztottak ki (egyet Sidi Péter révén Magyarország is szerzett), de a sportág erőviszonyainak kiegyenlítődését jól mutatja, hogy ezeken összesen 26 ország osztozott. A sportág két nagyhatalma, Kína és Oroszország remekelt ebben a vonatkozásban is, hiszen mindkét nemzet 9-9 olimpiai indulási jogot szerzett.

Sok sportoló ismert arról, hogy forradalmasította saját sportágát, a Fosbury-flop, a Gienger-szaltó, a Bielmann-piruett vagy a Siitonen-lépés egyaránt első alkalmazójáról kapta a nevét és azóta is a sportági szakszótár részét képezi. Talán kevésbé közismert az egyébként szintén az olimpiákhoz köthető „furukavázás” kifejezés, az alábbiakban erre adunk magyarázatot.

A két évvel ezelőtti pekingi olimpia után két sportág is lekerült az ötkarikás programból. A softball és a baseball sorsa azóta is összefonódott, hiszen a „kiszavazás” óta közösen lobbiztak a visszakerülés érdekében. A két labdás sportág egysége azonban úgy tűnik, hogy már a múlté, a bajban nem tartank ki egymás mellett örökké. A Nemzetközi Softball Szövetség (ISF) ugyanis hétfőn bejelentette, hogy visszautasítja a baseball-osok javaslatát, amely egy újabb közös kandidációról szólna. A Magyarországon talán kevéssé ismert softballosok ugyanis mostantól már egyedül (ráadásul a sportág férfi változatát is nyomva) szeretnének a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóira hatni. „Mindig is különálló sportágként azonosítottuk magunkat és ezen a gyakorlaton nem szeretnénk változtatni, még akkor sem, ha egyesek azt akarják sugallni, hogy az olimpiai családba történő visszatérésünk csak a baseball-al közösen lehetséges” – nyilatkozta határozottan az ISF elnöke, Don Porter.

Régóta kering már az a gondolat a sport világában, hogy a még mindig szellős programmal rendelkező téli olimpiára át lehetne "pakolni" néhány (a programról lekerülés által fenyegetett) nyári sportágat. A vívás vagy például a röplabda kapcsán többször, több fórumon merült már fel, hogy (ha már úgyis teremsportok), akkor miért ne lehetne őket a téli olimpia keretein belül megrendezni. Ehhez képest most egy egészen forradalmi gondolatról látott napvilágot újabb hír. A mezei futók ugyanis úgy tűnik, hogy komolyan szeretnék elérni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál azt, hogy sportáguk kerüljön fel a 2018-as téli játékok programjába.

Forradalmi újításra készülnek a londoni olimpia tenisz versenyeinek szervezői. A győztes pályázat kijelölése után mindenki számára, de különösen a hagyományszerető és tisztelő angolok számára egyértelmű volt, hogy a teniszversenyek helyszíne Wimbledon lesz. A kivitelezés technikai nehézségeire azonban első ránézésre kevesen gondoltak. Az olimpia ugyanis alig két héttel a nem hivatalos füves pályás világbajnokság után kerül sorra és köztudomású, hogy a kéthetes Grand Slam torna „megöli” a gyepet, amelynek ezt követően közel egy évre van szüksége az újjászületéshez.

A londoni olimpia kapcsán szépen, terv szerint követik egymást az események. A hivatalos logó és a kabalafigurák már korábban bejelentésre kerültek, most pedig az olimpiai fáklya kerül sorra. A szervezőbizottság ennek kitalálásához azonban segítséget, ötleteket vár, így szeretne felkérni tervező irodákat, mérnök konzulenseket és különböző gyártókat is arra, hogy alkossák meg a londoni olimpia és paralimpia fáklyáit. Az olimpiai fáklyaváltóhoz összesen közel 8000 darab fáklyára lesz szükség, amelyek segítségével a váltó majd 70 napon keresztül járja be a szigetországot. „Az olimpiai fáklya egy igazi szimbólum, amely most lehetőséget biztosít számunkra, hogy a brit dizájnt, a brit kézművességet és a tehetséges szigetországi tervezőket rivaldafénybe állítsuk.” – mondta Paul Deighton a szervezőbizottság egyik vezetője.

Mivel az új köztrásasági elnök, Schmitt Pál a két pozíció összeférhetetlensége okán csütörtökön lemondott a MOB elnöki tisztségről, így mától Molnár Zoltán főtitkár vezeti a szervezetet. Adódik a kérdés, hogy vajon ki lenne alkalmas és megfelelő jelölt Schmitt Pál pótlására. Korábban Kovács "Kokó" István, Vaskuti István és Kemény Dénes neve is bekerült a köztudatba, ti kit tartanátok alkalmasnak a feladatra?

A Münchenben zajló sportlövő világbajnokságon Sidi Péter fantasztikus szereplése (mindhárom olimpiai számban az első öt helyen végzett, életében először világbajnok lett és ráadásul olimpiai kvótát is szerzett) mellett egy másik magyar versenyzőért is szurkolhattunk a napokban. A férfiak dupla trap versenyszámában Bognár Richárd 145 korongos eredménnyel, az olimpiai kvótát érő harmadik helyen jutott be a csütörtöki döntőbe. A fináléban két technikai szünet is megzavarta a magyar lövőt, aki végül 45 korongos döntőbeli teljesítménnyel, összességében 190 koronggal az ötödik helyen zárta a versenyt. Az idei lonatói Világkupa-versenyen is döntős magyar sportolónak ezzel a hellyel nem sikerült kvótát szereznie, hiszen csak az első három helyezett (1. Joshua Richmond-USA, 2. Vaszilij Moszin-orosz, 3. Hu Pin-jüan-kínai) jutott olimpiai szereplési joghoz.

Borisz Onyiscsenko nevét egy életre megtanulta a sportvilág az 1976-os montreali olimpián. No nem azért, mert a szovjet öttusázó Mark Spitzhez, Keleti Ágneshez, vagy Michael Phelpshez hasonló tettet vitt volna véghez, hanem azért, mert az ő neve az olimpiákat tekintve a csalással fonódik össze azóta is. A montreali olimpia idején már 39 esztendős Onyiscsenko persze nem volt nyeretlen kétéves a sportágban, hiszen korábban szerzett már három olimpiai érmet is (1968-csapat 2. hely, 1972-csapat 1. hely, egyéni 2.hely), így vélhetően egy egyéni aranyéremmel szerette volna lezárni sportolói pályafutását, amihez minden eszközt be akart vetni.

Aki járt már szurkolóként sporteseményen - pláne nyári időszakban - az tudja, hogy mennyi bosszúsággal jár az, ha a szervezők nem engedik bevinni az otthonról hozott, jól behűtött kedvenc üdítőt. Mert az ember így is úgyis megszomjazik, így kénytelen a létesítményen belül vásárolni, nyilván nem bagóért. Sajnos valami hasonlóra kell felkészülnie azoknak is, akiknek a londoni olimpia helyszíni megtekintése szerepel a terveik között. A brit szervezők szerdai bejelentése értelmében ugyanis valamennyi létesítmény területére –a repülőgépekhez hasonlóan - tilos lesz a folyadékok bevitele...

Az utóbbi nyári olimpiákon rendre a labdarúgó torna volt az, amely még a megnyitó előtt kezdetét vette. London esetében sem lesz ez másképpen, hiszen a brit szervezők sem tudták a teljes menetrendet 16 napba sűríteni, így már két nappal a megnyitó előtt elkezdődnek a küzdelmek Glasgowban a Hampden Parkban. A szervezők keddi bejelentése értelmében viszont az íjászat lesz majd az első olyan sport, ahol az olimpia londoni eseményei is megkezdődnek. A sportág selejtezői a megnyitó napjának (2012. július 27.) reggelén kezdődnek el a Lord’s Cricket Ground-on. A londoni játékok során ismét egy sportlövő versenyszámban avatnak majd először bajnokot, de hogy melyikben, az még egyelőre nem eldöntött. A sportági szakszövetségek vezetőivel egyeztetett előzetes programtervét a NOB-nak is jóvá kell hagynia, ami legkorábban 2011 elején történhet meg és akkor lesz végleges londoni olimpia teljes sportági menetrendje.

Négy éves eltiltása után kedden Észtországban tért vissza az atlétikai pályára az amerikai sprinter, Justin Gatlin. Az egykori világ- és olimpiai bajnok atléta a Rakvere-ben rendezett verseny 100 méteres síkfutó számát nyerte meg 10,24-os időeredménye azonban meglehetősen közepesnek számít. A 9,85-ös egyéni legjobbal rendelkező Gatlin az előfutamhoz képest egy tizedet javított a fináléra, így sikerrel tért vissza az atlétikai pályára. Gatlin a jövőjére vonatkozó terveket firtató kérdéseket azonban egyelőre elhárította, az viszont biztos, hogy a hétvégén Tallinban is rajthoz áll majd. A 28 éves sprinter idén júliusban kapta vissza a versenyzési engedélyt, ugyanakkor nem volt könnyű dolga versenyt találnia.

Szombaton a férfiaknál, vasárnap viszont már a hölgyeknél is olimpiai kvótákat osztottak a sportlövők olimpiai kvalifikációs világbajnokságán Münchenben. A legelső férfi kvóta az olasz Niccolo Campriani nevéhez fűződött, a hölgyeknél viszont a szlovák Zuzana Stefeckova szerzett elsőként kvalifikációt. A 91 körrel záró szlovák lövő a traposok versenyében kiosztott három kvóta egyikét szerezte meg világbajnoki címével. A 26 éves lövő a 2008-as pekingi olimpián is ezüstérmes volt ebben a kategóriában. Mögötte a kínai Liu Yingzi (89 kör) végzett a világbajnokság második helyén, a harmadik helyen pedig az olasz Jessica Rossi zárt, aki csapatárását, Deborah Gelisiot előzte meg szétlövéssel. Sidi Péter szombaton szerzett olimpiai kvótája óta sajnos a magyar lövők további olimpiai részvételi jogot egyelőre nem tudtak szerezni.

Egy hónapja már írtunk róla, hogy Albert monacói herceg beadta a derekát és úgy döntött, hogy feleségül veszi az egykori dél-afrikai úszó olimpikont, Charlene Wittstockot. A korábbi bejelentés értelmében már az esküvő dátuma is megvolt, amelyet 2011. július 8-ára tervezett a régóta együtt járó pár. Menet közben azonban kiderült, hogy ez a dátum mégsem jó - az amúgy 1985 óta NOB-tagnak számító - Albert hercegnek, hiszen akkor éppen fontosabb (!) programja lesz.

Hagyományosan a sportlövők számára nyílik először lehetőség az olimpiai kvóták megszerzésére. A londoni játékok előtt két évvel a müncheni vb nyújtotta az első alkalmat a részvételi jog megszerzésére, ahol a férfi légpuskások döntőjét rendezték meg szombaton. A versenyt az olasz Niccolo Campriani (ld. kép jobbra)nyerte meg, aki ezzel beírta magát a londoni játékok történelmébe, hiszen ő lett az első, aki kvótát szerzett. A 22 éves olasz lövőé lett ugyanis a világbajnokság első aranyérme, ily módon 40 év elteltével nyert ismét olasz ebben a versenyszámban. „Nehezen hiszem el, hogy én vagyok az első sportoló, aki kivívta a londoni szereplés lehetőségét.” - mondta Campriani, aki a 2008-as olimpián is ott volt, akkor azonban hajszállal lemaradt a döntőről.

Amióta bevezették az olimpiák esetében a kvótaszerzés rendszerét, már megszokhattuk, hogy általában a sportlövőinkkel kapcsolatban érkeznek az első jó hírek. A 2002-es sportlövő vb-n Igaly Diana elsőként, majd alig egy nappal utána Sidi Péter másodikként jutott athéni olimpiai szereplési joghoz. A pekingi játékok előtt két évvel előbb Sidi Péter, majd pedig a dupla trapos Gerebics Roland szerzett kvótát. Most pedig, szinte napra pontosan két évvel a londoni olimpia rajtja előtt ismét legjobb lövőink szerezhetnek olimpiai részvételi jogot a napokban.

A pekingi visszafogottabb szereplés (3 arany, összesen 10 érem) után sokan megkongatták a vészharangot a magyar sportban, mondván innentől kezdve újra kis olimpiai nemzet leszünk. Ehhez képest parádésan alakult a 2009-es év, legalábbis ami az olimpiai számok világbajnokságait illeti. Két év múlva Londonban lesz az újabb nyári olimpia, a mostani írást vitaindítónak szánom, várom a véleményeket, hogy ki miként ítéli meg a magyar esélyeket a brit fővárosban. Szóval, szerintetek hogy szerepel majd a magyar csapat Londonban és kiktől várjuk a sikereket?

Napra pontosan két év múlva kezdődik el a londoni nyári olimpia, amely előtt egyre gyakrabban érkeznek a hírek Nagy-Britanniából. Most éppenséggel negatív reakció érkezett a helyi szervezők kapcsán. Az ausztrál vitorlázó csapat ugyanis meglehetősen rossz néven vette azt, hogy nagyon drágán használhatja a Weymouthban és Portlandben található (már korábban elkészült) olimpiai vitorlás központot.  Az angol szervezők ugyanis éves szinten 75.000 angol fontot (~ 25,5 millió forintot) számolnak fel a kikötő használatáért. Az ausztrál szövetség egyik vezetője, Peter Code elmondta, hogy az előző szezonban elfogadható díjakat kellett fizetniük, mostantól kezdve azonban alaposan felsrófolták az árakat, így nekik is plusz források után kell nézniük, ha fedezni akarják a helyszíni felkészülés költségeit.

A 2018-as téli olimpia megrendezéséért zajló küzdelemben három város van még  versenyben. A koreai Pyeonchang-gal és a franciaországi Annecy-vel nagy versenyben lévő müncheni pályázat az utóbbi napokban komoly nehézségekbe ütközött. A téli olimpiát a bajor síparadicsomba (is) álmodó németek számára ugyanis nagy problémát jelenthet néhány termőföld tulajdonos ellenállása. A müncheni szervezők az alpesi sí versenyeket (a jövő évi világbajnokság helyszínén) Garmisch-Partenkirchenben tervezik lebonyolítani, ahol azonban az olimpiai pályák kialakításához szükség van a már meglévő területek bővítésére.

Az eredeti elképzelés szerint a franciaországi Vichy városa lett volna a házigazdája a 2012-es londoni olimpiára kvalifikáló kajak-kenu világbajnokságnak, a franciák azonban néhány hete jelezték, hogy visszalépnek a rendezéstől. A nemzetközi szövetség (ICF) végrehajtó bizottsága ezért pénteken Lausanne-ban úgy döntött, hogy a magyar szövetség és Szeged legyen a 2011-es olimpiai kvalifikációs világbajnokság házigazdája. A döntés akkor válik hivatalossá, ha az ICF legfelsőbb testülete, a board is igent mond rá, ezt szerdáig kell megtenniük a board tagjainak.

Két évvel a londoni olimpia előtt bejelentette visszatérését az amerikai tornász, Paul Hamm. Az athéni olimpia egyéni összetett bajnoka (és kétszeres ezüstérmese) érdekes döntést hozott. Az elmúlt években inkább már a civil életre hangoló Hamm ugyanis a Chicagóban ígéretesen induló pénzügyi karrierjét hagyta ott ismét a tornasport kedvéért, hogy álmát, a londoni szereplést megvalósíthassa. Az amerikai tornász a pekingi olimpia előtt is hosszabb kihagyása után harcolta ki a csapattagságot az Egyesült Államokban, de a kézfejének sérülése és a sérülékeny válla miatt végül mégsem tudott ott lenni a kínai fővárosban.

Bár a londoni olimpia csupán két év múlva kezdődik, az angolok úgy tűnik, hogy nem akarják az utolsó pillanatokra hagyni az előkészületeket. Csütörtökön ugyanis elkészült a leendő Olimpiai Stadion tetőszerkezete. A 80.000 néző befogadására alkalmas létesítményben a tető az ülőhelyek kétharmadán helyet foglalókat védheti az esőtől. A 112 panel által tartott szerkezetre összesen 45.000 négyzetméternyi vásznat feszítettek ki. A londoni Olimpiai Stadion építése jó úton halad, hiszen az Olimpiai Park vezetői jelezték, hogy már most, az év közepén teljesítették az idei évre kiírt valamennyi célkitűzést, így most már a 2011-re esedékes projekt elemek megvalósításán dolgoznak majd a következő hónapokban. Az olimpia létesítmények megépítésén naponta hozzávetőlegesen 10.000 munkás dolgozik és a tervek szerint jövő nyárig valamennyi szükséges létesítmény elkészülhet.

A pekingi olimpia súlyemelő hőse, Matthias Steiner ismét megnősült. A német emelő szívszorító történetéről már korábban írtunk, aki felesége halála, majd pekingi győzelme után új társra lelt, akivel július 10-én ki is mondta a boldogító igent. A pár (ld. kép lent) az esküvőt összekötötte az újonnan született kisfiuk, Felix keresztelőjével.

A tudományos életben már régóta ismert fogalom a brain drain, vagyis az „agyelszívás” jelensége. A tehetséges tudósok külföldre áramlását mi magyarok is ismerjük (ld. még Nobel-díjas tudósaink amerikai sikerei), de a sportban is jelen van ez, igaz jóval kisebb mértékben. A gyarmatokról felfrissített és világbajnoki címet nyerő francia, vagy a korábban Európa-bajnokságot nyert holland labdarúgó csapat is jó példa minderre. Az utóbbi időszakban az atlétika világában is elindult a honosítások folyamata (igaz már korábban is akadt ilyenre példa – ld. a kenyaiból dánná váló Wilson Kipketer, vagy az amerikai színekben futó egykori kenyai Bernard Lagat esetét), amelyet az utóbbi években főleg a spanyolok és a franciák táplálnak nagy lendülettel. Nem kapott ugyan nagy nemzetközi visszhangot, Kamerunban ugyanakkor sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy kétszeres olimpiai bajnok hármasugrójuk, Francoise Mbango Etone hazát váltott és a jövőben francia színekben versenyez tovább. (Forrás: www.athleticsafrica.com)

A 2012-es londoni olimpia nagy újdonsága lesz a női ökölvívó torna, amely első alkalommal szerepel majd az ötkarikás játékok programjában. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) a napokban a marokkói Marrakesh-ben meghozott döntése értelmében Kína, azon belül is Chongqing városa rendezheti meg a sportág első kiemelkedő „olimpiai” eseményét. Több sportágtól eltérően ugyanis az ökölvívóknak csak egyetlen kvalifikációs tornájuk lesz az olimpia előtt, így aki szeretne ott lenni Londonban, annak néhány hónappal a játékok előtt (a pontos időpont még nem dőlt el, de 2012 januárja vagy februárja lesz) Kínába kell majd utaznia. A női ökölvívók három súlycsoportot és 36 helyet kapnak a londoni olimpiára, ebből pedig 34-et a dél-nyugat Kínában található Chongqingban osztanak majd ki.