Sok sportoló ismert arról, hogy forradalmasította saját sportágát, a Fosbury-flop, a Gienger-szaltó, a Bielmann-piruett vagy a Siitonen-lépés egyaránt első alkalmazójáról kapta a nevét és azóta is a sportági szakszótár részét képezi. Talán kevésbé közismert az egyébként szintén az olimpiákhoz köthető „furukavázás” kifejezés, az alábbiakban erre adunk magyarázatot.
"Furukavázva" nyert olimpiát
2010.08.11. 13:06 VASARELY
Az 1956-os melbourne-i olimpián egy japán úszó, bizonyos Masaru Furukawa nyerte meg a férfi 200 méteres mellúszást, méghozzá különös körülmények között. Az akkor csupán 20 esztendős úszó ugyanis úgy ért célba elsőként, hogy a táv közel 75%-ában víz alatt úszott. Az első három hosszon csak az utolsó öt métert tette meg víz felett, az utolsó hosszon pedig csak a felét. Akkoriban is voltak már a víz alatti haladást tiltó szabályok, amely miatt a melbourne-i olimpián hat úszót ki is zártak, mivel túl hosszan úsztak a víz alatt. Furukawa (ld. kép lent) azonban kihasználta azt, hogy a megkötés nem vonatkozott arra az esetre, ha valaki a vízbe ugrás után közvetlenül nem jön fel a víz felszínére.
Ez az úszó stílus persze hihetetlen nagy oxigénhiányt generált a szervezetben, ami az egészségre is veszélyes volt (többen elájultak a célban), ezért a Nemzetközi Úszószövetség villámgyorsan be is tiltotta, majd meghatározta azt is, hogy meddig lehet víz alatt úszni (ha jól tudom ez a limit most 15 méter) a mellúszó számokban közvetlenül a rajtot követően. Az úszó edzéseken persze ma is sokan úsznak brahiból víz alatt medence hosszakat és ekkor mondják azt az uszodai szleng szerint, hogy “furukaváznak”…
2 komment
Címkék: japán úszás melbourne 1956
A bejegyzés trackback címe:
https://olimpiak.blog.hu/api/trackback/id/tr742214468
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Martius 2010.08.16. 14:10:36
Szuper jó a cikk és érdekes a téma, komolyan fogok veel foglakozni.
tatamaci63 2010.08.17. 14:03:38
Nem vagyok biztos benne, hogy akkor hozták-e a most is érvényben lévő szabályt (háton, pillangón és gyorson max. 15 m, míg mellen 1 tempó a víz alatt fordulás után), én inkább azt gyanítom, hogy az 1988-as szöuli pillangózódöntők hatására (Nesty, Biondi, Jameson, Gross, stb.), ahol 100 méteres számban az elit mindkét medencehossz 45-48 méterét a víz alatt tette meg! (igen élvezhető volt a verseny a nézőknek!)
Tudomásom szerint 1956 után a FINA a víz alatti mellúszást tiltotta be, és ez véget is vetett a japán sportoló tündöklésének és pályafutásának (korábban több világcsúcsot is úszott, főképp 25 m-es medencében)!
Tudomásom szerint 1956 után a FINA a víz alatti mellúszást tiltotta be, és ez véget is vetett a japán sportoló tündöklésének és pályafutásának (korábban több világcsúcsot is úszott, főképp 25 m-es medencében)!