Befejezte pályafutását a japánok kitűnő gyorskorcsolyázója, Hiroyasu Shimizu. A 36 éves versenyző ötszörös világbajnokként (valamennyit kedvenc távján, 500-on szerezte) és olimpiai bajnokként fejezi be közel két évtizedes karrierjét. Első sikereit az 1998-as naganói téli olimpián aratta, amikor is 500 méteren arany-, 1000 méteren pedig bronzérmes lett. Négy évvel később az ötszáz méteres számban még egy ezüstérmet is szerzett. Élete negyedik olimpiáján Torinóban is ott volt a legrövidebb táv mezőnyében, ahol végül a 18. helyen zárt. A 100 méteres speciális szám világrekordját (9,43 sec) még mindig a magáénak tudó Shimizu azok után döntött a visszavonulás mellett, hogy nem sikerült bekerülnie a vancouveri olimpiára utazó japán csapatba, így nem indulhatott el élete ötödik olimpiáján.

A vancouveri téli olimpián Kanada női jégkorong válogatottja nagyszerű sorozatot folytatott, hiszen sikerült számukra a triplázás. A házigazdák női csapata ugyanis 2002 és 2006 után 2010-ben sem talált legyőzőre. Az olimpiai csapatsportok történetében nem sokszor fordul elő olyan, hogy egy ország csapata nyolc éven keresztül uralja az adott sportágat. Van persze példa erre az olimpiák több mint száz éves történetében, számunkra örömteli, hogy jelenleg is tart férfi vízilabdázóink győzelmi sorozata. Az alábbiakban látható az ilyen jellegű címvédő sorozatok összegzése részletesen (sötéttel a még jelenleg is érvényben lévő sorozatok):

Egy év kihagyást követően az ausztrálok klasszis mellúszója, Leisel Jones úgy döntött, hogy mégis nekivág az újabb olimpiai ciklusnak és szeretne részt venni a londoni olimpián. A még mindig csak 24 esztendős versenyző a tavalyi évben feltöltődött és úgy érzi, hogy lehet esélye arra, hogy három év múlva immáron negyedszer is tagja lehessen az ausztrál olimpiai csapatnak. „Eldöntöttem, hogy teljes emberként tovább csinálom az úszást, nem akarok félgőzzel benne maradni a sportágban. Én lehetek az első ausztrál úszó, aki négy olimpián indul el, ami különleges dolog lenne a számomra. Fizikálisan abszolút rendben vagyok, így csak a koncentrációmat kell ismét elővennem.” – nyilatkozta a tavalyi római világbajnokságot kihagyó úszó. Jones eddig nyolc éremmel (három arany-, négy ezüst- és egy bronzérem) rendelkezik az olimpiákról.

 

Előzetesen mindenki az amerikai Lindsey Vonn-tól várta a bravúrt, hogy az olimpián megrendezésre kerülő öt alpesi számban érmet szerez, ám végül mégsem ő állt ehhez a legközelebb. Az amerikai médiában sokan odáig is elmentek, hogy a legendás Eric Heiden rekordja (öt aranyérme Lake Placidben 1980) is elérhető Vonn számára. Az amerikai síző jól is kezdte szereplését, hiszen megnyerte a lesiklást, ám a többi számban már nem ment neki annyira jól. A szuperóriás-műlesiklásban ugyan bronzérmes lett, de a másik három szakágban nem ért célba. Ellentétben a német Maria Riesch-el, aki két győzelme (műlesiklás, szuperkombináció) mellett két nyolcadik és egy tízedik helyet is szerzett, amivel ő lett az első női alpesi síző, aki egy olimpián mind az öt szakágban a legjobb tíz közé tudott kerülni. Ezzel megismételte a norvég Kjetil Andre-Aamodt 2002-ben felállított rekordját, a norvég akkor szintén két számban szerzett olimpiai bajnoki címet (kombináció, szuperóriás-műlesiklás), a másik három számban pedig (4., 7., 6. hely) egyaránt a legjobb hétben végzett.

Négy napja ért véget Vancouverben a 21. téli olimpia, így ideje egy kicsit visszatekintenünk arra, hogy milyen érdekes számokat, rekordokat hoztak a versenyek. Sok szempontból új rekordok születtek a kanadai városban. Már a rajt előtt biztos volt, hogy most osztják ki a legtöbb érmet a játékok történetében. Az eddig rekordot jelentő 84 szám helyett ugyanis már 86 versenyszámban (a síkrossz jelentette az újdonságot) avatnak bajnokot. Soha nem fordult még elő, hogy egy ország 14 aranyéremmel zárja az olimpiát, Kanada a Szovjetunió (1976) és Norvégia (2002) eddigi 13-as rekordját döntötte meg. Az Egyesült Államok által megszerzett 37 érem (9 15 13 megoszlásban) is új rekordot, a németek 2002-es rekordját (36 érem – 12 16 8) döntötték meg ezzel. Az olimpián összesen 26 ország szerzett érmet, ami a torinói rekord beállítását jelentette. Két olyan ország is volt a most aranyérmet gyűjtők között, amely első alkalommal örülhetett téli olimpiai bajnoki címnek, a szlovákok (Anasztazija Kuzmina - biatlon) és a fehéroroszok (Alexej Grisin – síakrobatika) ünnepelhettek új nemzeti hőst. Németorzság volt az olimpia egyetlen olyan nemzete, amely mind a tizenhat nap során tudott érmet szerezni. A norvég biatlonos Ole-Einar Björndalen pályafutása tízedik és tizenegyedik érmét szerezte meg Vancouverben, így a tervek szerint Szocsiban is induló legenda már csak egy éremre van a sífutó honfitárs, Björn Daehlie 12 érmes rekordjától.

Az olimpiának most már lassan három napja vége, így lehet összegezni a történéseket. Kiváncsi lennék, hogy nektek mi tetszett a leginkább a 2010-es játékok alkalmával...

Számomra az volt jó, hogy a néháyn meglepetés mellett azért nagyrészt azok a sporltlók dicsőültek meg a 2010-es olimpián, akik az elmúlt években uralták a sportágukat és akik megdolgoztak az elismerését és a győzelemért. Csak néhány példa: Vonn, Miller, Riesch, Björndalen, Björgen, Sablikova, Kramer, Svendsen.. de a sor még folytatható lenne.

A vancouveri olimpián mind a nőknél, mind pedig a férfiaknál norvág sportló lett a legeredményesebb versenyző. A női mezőnyben a sífutó Marit Björgen (három arany-, egy ezüst-, és egy bronzérem), a férfiaknál pedig a szintén sífutó Petter Northug (két arany-, egy ezüst- és egy bronzérem) lett a vancouveri olimpia legeredményesebb versenyzője. Ilyesfajta norvég duplázásra utoljára 1936-ban volt példa a téli olimpián, akkor a gyorskorcsolyázó Ivar Ballangrud és a műkorcsolyázó Sonia Henie lett a legjobb a két nem olimpiai eredményességi rangsorában. 

Az olimpiákon megszokott dolog, hogy a záróünnepségen a sportolók már egymás között elvegyülve vonulnak fel, a megnyitóval ellentétben itt már nem érvényesül a katonás rend. A nemzeti lobogókat azonban ekkor is behozza egy-egy sportolójuk, még akkor is, ha irántuk már nem mutatkozik akkora figyelem. Ilyenkor kétféle elv alapján szoktak választani az országok, vagy az eredményes szereplés alapján jelölnek ki valakit a szerepre (így tett a magyar sportvezetés is a rövidpályás gyorskorcsolyázó Huszár Erika kijelölésével), vagy pedig egy-egy (visszavonulni készülő) sportoló pályafutásának elismeréseként esik valakire a választás. A kiválasztást olykor objektív tényezők nehezítik, hiszen az első héten szereplő sikeremberek közül sokan (pl. a kétszeres bajnok síugró Simon Ammann) ilyenkor már régen hazautaztak. A Vancouverben szereplő 82 ország zászlóvivői közül az érdekesebb emberekből szemezgetünk:

Magyar idő szerint hétfőn hajnalban látványos záróünnepséggel ért véget a vancouveri BC Place Stadionban a 21. téli olimpia. A szokásoknak megfelelően a sportolók ezúttal is egymás között elvegyülve, felszabadult hangulatban vonultak be a stadionba és nézhették végig a megnyitóhoz hasonlóan ezúttal is parádés szereposztást hozó műsort. A záróünnepség hagyományainak megfelelően minden ország egy-egy sportolója érkezett a nemzeti lobogóval, a magyar zászlót az immáron két téli olimpián is pontszerző helyen végző rövidpályás gyorskorcsolyázó, Huszár Erika vihette a záróünnepségen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnökének, Jacques Rogge-nak, valamint a helyi szervezőbizottság vezetőjének, John Furlong-nak az érzelmektől sem mentes beszédei után fellépett többek között Michael J. Fox, William Shatner, Michael Bublé és Alanis Morissette is. A záróünnepségen természetesen részt vett a jó hangulatban lévő magyar olimpia küldöttség is, sportolóink felszabadultan ünnepelték a kifejezetten sikeres olimpiai szereplést (rövidpályás gyorskorcsolyázóink két bravúros pontszerző helyezését). Csapatunk kedden érkezik haza az olimpiáról, az előzetes tervek szerint a magyar küldöttség március másodikán a késő délelőtti órákban érkezik meg a Syma csarnokhoz.

Az olimpia utolsó versenynapján már csak két számban avattak bajnokot Vancouverben. Magyar idő szerint hétfőn hajnalban a színpompás záró ünnepséggel véget ért a 21. téli olimpia.

Zsinórban a negyedik olimpián jutot el legalább tíz aranyérmeig a német téli olimpiai küldöttség. A Naganóban szerzett 12, illetve a legutóbb Torinóban elért 11 győzelem elég volt annak idején az éremtáblázat megnyeréséhez is. A 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett játékokon hiába szereztek azonban 12 bajnoki címet, akkor a 13 elsőséget gyűjtő norvégok megelőzték őket. Itt most Vancouverben tíz győzelemmel nem lehetett megnyerni az éremtáblázatot, mert a házigazda kanadaiak már a záró nap előtt rekordbeállítást jelentő 13 (!) elsőséget szereztek.

Az olimpia utolsó előtti versenynapján ismét hét számban avattak bajnokot Vancouverben. A házigazda Kanada három aranyérmet szerzett és ezzel megnyerte az olimpia éremtáblázatot.

A nehéz rajt után a házigazda Kanada parádésan szerepel a vancouveri olimpián. Két nappal a 21. téli olimpia vége előtt már tíz aranyéremmel rendelkezik az eddigi két hazai olimpiáján (1976-Montreal, 1988-Calgary) egyetlen aranyat sem nyerő kanadai csapat és ezzel vezeti is az éremtáblázatot. Olimpiai rendező ország eddig mindössze kétszer jutott el tíz aranyéremig: 1994-Lillehammer, Norvégia, 2002-Salt Lake City, USA. A kanadai csapatnak van reális esélye a rekord megdöntésére, hiszen a férfi curling illetve a férfi jégkorong torna döntőjében is érintettek még a csapataik.

Az olimpia tizennegyedik napján hét versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Ole Einar Björndalen hatodszor is olimpiai bajnok lett, Maria Riesch duplázott, Kanada pedig az éremtáblázat élére ugrott.

Tudom, hogy hülyén hangzik a cím, de ha már az amerikai média legjobb női sízőjökre utalva előzetesen VONN-couveri olimpiaként harangozta be a versenyeket, akkor utólag nyugodtan lehet módosítani. Az olimpia sztárjának jósolt Lindsey Vonn ugyan nyert két érmet is, de a hölgyek között mégis csak a német Maria Riesch tudott duplázni. Az öt női alpesi sí számból ráadásul hatalmas meglepetésre hármat nyertek a németek, ezen belül a műlesiklás és a szuperkombináció aranyérme Maria Riesché lett. A németek jelenlegi legjobb sízőjének öröme nem volt felhőtlen a pénteki verseny céljában, sajnálta ugyanis hugát, Susanne-t, aki az első futam után még a negyedik helyen állt, de a második futamban kiesett.

A magyar származású Shannon Szabados fantasztikus védéseinek és shut-outjának köszönhetően az olimpiai döntőben 2-0-ra verte Kanada női válogatottja az Egyesült Államokat. Döntőbeli teljesítményével Shannon Szabados lett az olimpia legjobb kapusa, miután 98,04 százalékos hatékonysággal védett. A jegkorong.blog.hu oldalnak köszönhetően az alábbiakban közelebbről is megismerkedhetünk a 24 éves magyar származású játékossal. Shannon Szabados dédszülei vándoroltak ki a tengerentúlra, de ő maga 1986-ban már Edmontonban született. A válogatottban húszévesen mutatkozott be. A svédországi négy nemzet kupa a vb után a legrangosabb női rendezvény volt abban az évben. Álomszerűen, shut-outtal nyitott az Egyesült Államok válogatottja ellen. Végül ezen tornán is a legjobb kapus díjat vehette át, az aranyérem mellett, természetesen.

Az északi összetettező Bill Demong lett az északi sí (ide értve a síugrás, sífutás és északi összetett sportágakat) első amerikai olimpiai bajnoka. A vancouveri olimpiáig az amerikaiak nem jeleskedtek különösebben ezekben a sportágakban, korábbról mindössze két olimpiai érmük volt csupán. A síugró Andres Haugen egy számolási hiba miatt csak 50 év után kapott bronzérmet az 1924-es olimpia síugró versenyében (az ő története is megér majd hamarosan egy hosszabb írást). A sífutók között elért egyetlen olimpiai érmük pedig Bill Koch nevéhez fűződik, aki az 1976-os innsbrucki olimpián lett ezüstérmes 30 km-en. A sportág akkori megítélésére jellemző, hogy egyetlen amerikai újságíró sem volt jelen a Koch féle siker alkalmával. Bill Demong története azonban ma már valószínűleg hatalmas szalagcímekben szerepel az amerikai sajtóban, hiszen a tavalyi libereci világbajnokág álomszerű (4 versenyszám - 3 arany) amerikai szereplése után itt Vancouverben már szinte (el)várták a sikereket északi összetettben is.

Alpesi síelésben tegnap szakágtörténeti érdekességnek lehettünk tanúi!

A téli olimpiákon először fordult elő, hogy egy technikai versenyszám 2 futamát 2 különböző napon rendezzék meg, a női óriásműlesiklásban pedig ez történt. Olyan előfordult már, hogy a rossz időjárás miatt törölték a részben lefutott versenyt, majd másnap megismételték a teljes versenyt, pl. 1984 női lesiklás (ha még sem ez lett volna az első 2 futamos technikai verseny, amelyet nem egy napon rendeztek meg, írjátok meg nekem).

A ködös időjárás miatt szerdán csak az 1. futamot tudták megrendezni, majd tegnap folytatták a versenyt a 2. futammal. A szervezők döntése - miszerint nem a teljes versenyt rendezték újra -, a Vancouverben már 2 ezüstöt nyerő amerikai Julia Mancusot érintette a leghátrányosabban, aki hiába tett meg minden tőle telhetőt, esélye sem volt megvédenie Torinóban megszerzett bajnoki címét, összesítésben csak 8. lett. De hogyan?

Mancuso valószínűleg pályafutása legbalszerencsésebb futamára és napjára (02.24) fog emlékezni, ha megkérdezik erről a versenyről. Nem elég, hogy megállították a pályán honfitársa (Vonn) bukása miatt, majd miután visszafuvarozták a rajthelyhez, nem engedték elindulni, mert a rajtengedélyét elvették a célban (ahova le kellett mennie, ha vissza akart jutni a rajthoz), majd - rövidebb-hosszabb vita után - indulásakor a melegedés miatt már csak lassabb pályán tudott lejönni (18. hely - 1.30 hátrány). Tegnap aztán leereszkedett a lila köd nála, síelt ahogy tudott (3. hely - 0.09 hátrány), csak a „szűz” pályán elsőnek induló Karbon és az 5.-nek futó Drev tudott valamivel jobb időt menni, de ez is csak az összesítés 8. helyére volt elég (0.55 hátrány maradt).

A célban aztán kitört belőle a feszültség és nem csak álmait siratta! Önnön hibáján kívül, rossz döntések sorozatával elvették tőle még a lehetőségét is annak, amiért küzdött, dolgozott!

Nyilatkozhatnak a NOB magukat nagyra tartó (egoista) vezetői bármit, dicsérhetik magukat össze-vissza, komoly hiányosságaim vannak e téli olimpia körítésével, szervezésével, rendezésével, a tájékoztatással, közvetítéssel!

Nekem nem a bürokratákra van szükségem, hanem az olyan hősökre, mint Mancuso, vagy a szlovén Petra Majdic – és úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül!

Aki úgy gondolja, írja meg a saját vancouver-i hősét, hisz mindenkit másként érintenek meg az egyes versenyzők, csapatok sokszor vérre menő küzdelmei!

Az esélyeknek megfelelően a dél-koreai Kim Ju Na nyerte meg a női műkorcsolyázók olimpiai versenyét. A rekord pontszámmal nyerő 2009-es világbajnok sportoló kapcsán idézzük fel egy kicsit az elmúlt évtizedek műkorcsolya bajnokait az alábbi videóban:

Az olimpia sokak számára egy örök álom, így nem véletlen, hogy négy évenként za olimpia előtti hónapokban tömegével döntik el a korábban mr visszavonult sportolók, hogy szeretnék ismét megpróbálni az ötkarikás éremszerzést. nem volt ez másképpen vancouver előtt sem, a most visszajövő egykori nagyáégyúk nem is vallottak szégyent. A finn síugró Janne Ahonen (4. hely - normál sánc), a finn északi összetettező Hannu Manninen (4. hely) számára ugyan éppen hogy nem jött össze az éremszerzés, de többen a hossazbb kihagyás ellenére is érmet, érmeket szereztek. Az észt sífutó Kristina Smigun kislánya születése után ezüstérmes lett a 10km-es szabad sítlsuú versenyben, az amerikai északi összettező Todd Lodwick ezüstérmet szerzett csapatban, ahol a másik nagy visszatérővel, Felix Gottwald-dal felálló osztrák csapat előzte meg őket. A műkorcsolyázóknál a kínai páros Shen Xue - Zhao Hongbo két éves kihagyás után aranyérmet ünnepelhetetett az olimpián. Elsőre nekem ők ugrottak be, mint visszatérők, de biztos vannak még többen is. Nektek jutott még valaki eszetekbe?

Már eléggé előkelő helyen állt Fehérorszország azon a listán (többek között a mieinket megelőzve), amely az eddig aranyérem nélkül álló téli olimpiai nemzeteket sorolja. Négy ezüst- és négy bronzérem után azonban Vancouverben megtört számukra a jég és a 32 éves Alexej Grisin révén megszerezték első aranyérmüket. Az eddig aranyérem nélkül álló országok közül a 2010-es olimpián csak Szlovákia tudta még első győzelmét megszerezni, a biatlonos Anasztazija Kuzmina révén.

Az olimpia tizenharmadik napján hat versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Tovább zajlik a versenyfutás a német, a kanadai és az amerikai csapat között az éremtáblázat élén.

Az olimpia 13. napján megszületett az első háromszoros bajnok, a sífutó Marit Björgen személyében. A 29 éves norvég versenyző a 2005-ös oberstdorfi világbajnokságon tette le igazán a névjegyét, ahol három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. A korábbi kétszeres összetett Világkupa győztes versenyző az elmúlt két évben nem tudott ott lenni a közvetlen élmezőnyben, alig-alig tudott versenyt nyerni. Az idei évre azonban eltérő, a korábbiaknál sokkal kevésbé intenzív edzésekkel készülő Björgen Vancouverben immáron három aranyéremmel rendelkezik (klasszikus stílusú sprint, 15 km-es üldözéses verseny, 4x5 km-es váltó), emellett pedig a 10 km-es szabad stílusú versenyen is szerzett már egy bronzérmet, így akár az egész olimpia legeredményesebb versenyzője is lehet majd. Az összesen hat éremmel (3 2 1 megoszlásban) rendelkező Björgen minden idők legsikeresebb norvég női olimpikonja lett, megelőzve az eddig három aranyéremmel rendelkező Sonia Henie-t. Utoljára az 1998-as olimpián volt példa arra, hogy valaki sífutásban három aranyérmet szerezzen (Akkor Björn Dahlie és Larissza Lazutyina triplázott Naganóban)

Lassan a végéhez közeledik a 21. téli olimpia, így nem árt lassan majd összegezni, hogy mi is történt eddig a játékok során. Érdekelne engem, hogy az elmúlt tizenkét nap során szerintetek mik voltak a legnagyobb meglepetések? 

Az 1500-on szereztt bronz- illetve a 3000-en szerzett aranyérem után sem állt le a csehek gyorskorcsolyázója, Martina Sablikova, aki az 5000 méteres versenyben -toronymagas esélyesként - tudott ismét győzni. Ezzel ő lett az első cseh sportoló, aki egy téli olimpián két aranyérmet is szerzett. A 3000-5000 duplázást ráadásul rajta kívül eddig csak három legendás gyorskorcsolyázónak (Yvonne van Gennip - 1988, Gunda-Niemann Kleemann - 1992, Claudia Pechstein - 2002) sikerült megcsinálnia. 

Az olimpia tizenkettedik napján hat versenyszámban avattak volna bajnokot Vancouverben. Női óriás-műlesiklásban az időjárás azonban megakadályozta a bajnokavatást.

Az északi összetett csapatversenyben győztes Felix Gottwald lett minden idők legeredményesebb osztrák téli olimpikonja. Harmadik aranyával megelőzte ugyanis a legendás alpesi sízőt, Toni Sailert és a két nappal ezelőtt szintén három aranyig jutó síugrót, Thomas Morgensternt. Az egy év kihagyás után 2009 márciusában visszatérő 32 éves Gottwald az érmek számát tekintve (7) sportága történetének valaha volt legeredményesebb versenyzőjévé is vált egyben. 

Bár eddig már 26 nemzet képviselői szereztek érmet a vancouveri olimpián, van néhány ország, amely talán a vártnál is gyengébben áll eddig az éremtáblázaton. Az olaszok sem remekeltek, de a finnek eddig nyújtott teljesítménye minden előzetes várakozás alatt van. Az északiak megpróbáltatásai már négy évvel ezelőtt megkezdődtek, Torinóban hiába szereztek ugyanis kilenc érmet (6 ezüst- és 3 bronz), de aranyérmesük nem volt. Most pedig itt Vancouverben is csupán a snowboardos Peetu Piirionen révén tudtak egy ezüstérmet szerezni a finnek. Éremesélyük még azért van bőven, de fogynak a hátralévő számok…

A férfi jégkorong torna immáron az egyenes kieséses szakaszában jár, így itt az idő, hogy tippeljünk a negyeddöntők végeredményére. Én meg is kezdem a sort az alábbiakban, várom a további szakértő tippeket tőletek !

USA-Svájc 5-1

Oroszország-Kanada 4-2

Finnország-Csehország 1-2

Svédország-Szlovákia 3-2