Bajba került a németek háromszoros világbajnok (2005, 2007, 2008) és olimpiai bajnok (2006) bob versenyzője, Sandra Kiriasis. Az előttünk álló téli szezon kezdete előtt két hónappal ugyanis a 35 éves kormányosnak még nincs (toló)partnere. A német versenyző saját honlapján tett közzé felhívást, amelyben “bátor, atlétikus, mentálisan erős csapattársat keres, akinek a Világkupa sorozaton történő szereplés lehetőségét nyújtaná cserébe”. Az ideális jelölt maximális súlya 80 kg, rendelkezik magas szintről származó sportbeli (lehetőleg atlétika, súlyemelés sportágból érkezve) tapasztalattal. Az ideális jelölt erős és sprintbeli képességeket tekintve is versenyképes, hiszen a 170 kg-os bobot kellene hatékonyan betolnia. Kiriasis felhívását egyébként a Pro7 nevű német privát csatornán is közzé tették, amely után még aznap este összesen 44 jelentkező küldte be anyagát. Az önjelöltek közül Kiriasis szerint tízen is ígéretesnek tűnnek. A kiválasztási folyamat október 2-3-án folytatódik majd, ahol a korábbi nyolcszoros összetett Világkupa győztes Kiriasis személyesen teszteli majd a jelölteket.

Bár csupán tíz év múlva rendezik meg a 2020-ban esedékes nyári olimpiát, a helyezkedés, a lobbizás már most is javában zajlik a háttérben. A korábbi évekkel ellentétben (2016-ra Detroit, 2012-re New York kandidált) viszont úgy tűnik, hogy most nem lesz pályázó város az Egyesült Államokból. A nemleges döntés persze nem végleges, de az amerikai sportdiplomaták a pénteken nyilvánosságra hozott határozattal is jelzik, hogy szeretnék, ha lezárulna végre a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal régóta húzódó vitájuk. A vita természetesen a pénz körül forog és a kérdés pedig az, hogy a NOB (nem kevés) olimpiához köthető bevételéből az amerikaiak milyen százalékban részesüljenek. A megegyezésre persze még bőven van idő, hiszen a 2020-as játékokról csak három év múlva születik majd végső döntés. Érdeklődőből persze nincs hiány, a nagy bevételt és fejlesztési lehetőségeket magával hozó ötkarikás játékokra az Egyesült Államokban, a hírek szerint például Lake Placid és Denver is komolyan érdeklődik a 2022-es téli olimpia megrendezésére.

A londoni olimpia a közvetítési jogok szempontjából is sorsdöntő lesz. Számos régióban ugyanis két év múlva lejárnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal megkötött televíziós jogdíj szerződések. Az egyik legnagyobb média piacon, az Egyesült Államokban a 2012-es nyári olimpiáról még az NBC televíziós csatorna közvetíthet. A csatorna sportigazgatója, Dick Ebersol az AP hírügynökségnek elmondta, hogy az utolsó „biztosnak tűnő” olimpiájukról szeretnének kiemelt terjedelemben tudósítani. Az amerikai csatorna a pekingihez képest 25%-al több időben, várhatóan plusz 200 órányi élő adással közvetít az angol fővárosból. Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) pénteki ülésén az is elhangzott, hogy az NBC helyi kábelszolgáltató partnerei is átlagosan 100 órával több adással készülnek a nyári játékokra. Az NBC csatorna sorozatban hetedik alkalommal közvetíthet olimpiáról, de a folytatás egyelőre még bizonytalan.

Az MTK egyesület újból elindítja háromfordulós „Sport és olimpiai totó” játékát.Tartalmas időtöltést kínál mindazoknak, akik tájékozottak a témában, vagy kedvet éreznek egy kis kutatómunkához. Mindhárom totót hibátlan megfejtői között az egyesület jubileumi fennállása alkalmából megjelent, különleges kiadványát, az „MTK 120 éve” könyvet nyerik. A megfejtéseket az mtk@mtk1888.hu ,vagy blaha.judit@mtk1888.hu email címekre, vagy postán az MTK sportegyesület címére küldjék vissza.(1073 Budapest Erzsébet körút 24.) Mind a három megfejtésnek legkésőbb 2010. november 30.-ig meg kell érkeznie. A harmadik fordulót az alábbiakban közöljük:

Az olimpia üzleti vállalkozás (is). Közhelynek hangzik, de tényleg így van. Ne csodálkozzunk tehát, ha két évvel a londoni játékok megkezdése előtt már javában zajlik a London-2012 néven futó csecse-becse biznisz. A londoni olimpia ajándékokkal foglalkozó hivatalos honlapján korábban még csak alaptermékek szerepeltek, most azonban már szinte a teljes termékportfóliót kínálják eladásra. Nézzük melyek a legelrettentőbb darabok, melyeket remélhetőleg egyetlen magyar bőröndben sem fognak megtalálni éber ferihegyi vámosaink az olimpiáig hátralévő időszakban...

1. A 20 fontért vesztegetett Wenlock kabalafigurát gyerekeknek nem ajánljuk, mert vélhetően még a legjobb lurkóknak is álmatlan éjszakákat okoz…

Második nekifutásra úgy tűnik, hogy sikerült hivatalos formában is elnököt választani a nigériai olimpiai bizottság élére. A szeptember 16-ai elnökválasztáson Sani Ndanusa lett ugyan a győztes, de az akkori szavazás eredményét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Az elnöki posztról döntő újabb, csütörtöki szavazáson is az egykori sportminiszter, Sani Ndanusa kapta a legtöbb voksot (a 23 szavazóból senki sem szavazott ellene), ráadásul most könnyű dolga is volt, hiszen a korábbi elnök, Habu Gumel ezúttal már a szavazás megkezdése előtt visszalépett. A második szavazásnál a NOB képviseletében az algériai Mustapha Berraf is a helyszínen volt, aki ellenőrizte a voksolás menetét. Ndanusa ezúttal biztosra ment, hiszen a háttérben megkötött egy különalkut Gumellel és a jelenlegi sportminiszterrel, Ibrahim Bio-val arra vonatkozóan, hogy ő lesz az egyedüli jelölt a posztra. A visszalépés tényét a helyszínen jelentették be, ami nem okozott osztatlan elismerést a szavazók körében, a „kilóra megvett” két ellenlábas távolmaradása után azonban a Kalasnyikovot szorongató rendőrök között végül megszületett a várva várt eredmény. A NOB kifogása egy héttel ezelőtt az volt a szavazással kapcsolatban, hogy azon nem vettek részt az ő küldötteik, az Afrikai Olimpiai Bizottság vezetőjének, Mustafa Berrafnak a jelenléte azonban ezúttal már legitimálta Sani Ndanusa elnökké választását. Az új elnök nem is tétlenkedett sokat, hiszen székfoglalójában kifejtette, hogy szükség van egy öt éves fejlesztési tervre, amelynek köszönhetően a nemzetek olimpiai rangsorában a jelenlegi 67. helyről a 150 millió lakossal rendelkező Nigéria feljöhet a legjobb húsz közé.

A legidősebb élő magyar olimpikonokról már korábban is írtunk, most viszont egy másik téma kapcsán került elő a kor, hiszen ma ünnepli 97. születésnapját a magyar sport legidősebb olimpiai bajnoka, Tarics Sándor. A MAC egykori játékosából később világhírű mérnök lett, a magyar olimpiai bajnokok doayenje immáron több mint fél évszázada San Franciscóban él. Tarics Sándor az 1936-os berlini olimpián szerepelt a győztes magyar vízilabda csapatban. A világháború kitörése előtt ösztöndíjnak köszönhetően néhány hónapot már töltött az Egyesült Államokban, de később hazatért és az ostromot itthon vészelte át. A londoni olimpia évében Indiana államból szerződési ajánlattal keresték meg és mivel a főváros egyik mérnökeként bizonytalannak érezte helyzetét, s végül hivatalos engedélyek birtokában nekivágott a kalandnak. Előbb egy tervező iroda munkatársa, később elnöke, társtulajdonosa majd pedig tulajdonosa lett. San Franciscóban és környékén csaknem félszáz iskolát, középületet, kórházat, sporttelepet, metróállomást, katonai objektumot tervezett. Időközben elnyerte a Nemzeti Tudományos Alap egyik pályázatát, olyan több emeletes épületek tervezésével, amelyek ellenállnak a kisebb erejű földrengéseknek. Találmánya világsikert aratott. A becslések szerint több mint háromezer millió dollár értékű épületnél alkalmazták. Munkásságának elismeréseként beválasztották az Amerikai Mérnökök Egyesületének igazgató tanácsába. Tagja lett az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának. Az elmúlt évtizedben csaknem minden esztendőben hazalátogatott. Legutóbb 2009 júniusában járt itthon, jelen volt a Gyarmati Dezső uszoda névadó ünnepségén Hódmezővásárhelyen. A Tarics Sándorral készült születésnapi beszélgetést a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján tekinthető meg az ALÁBBI linken.

Kuriózumként pedig álljon itt az az érem, amiről HENKO írt nekünk a lenti kommentben:

Minden sportág történetében vannak emlékezetes, már-már csodaszámba menő mérkőzések. Így van ezzel természetesen a jégkorong is. A sportág történetét ismerők jól tudják, hogy mit jelent a „Miracle on ice” kifejezés. Az 1980-as téli olimpián, Lake Placidben szereplő – amatőr státuszban lévő játékosokból összeállított - amerikai jégkorong válogatottra utal, egyben a hidegháború egyik legérdekesebb sportbeli kicsúcsosodásának is számít. A legendás Sports Illustrated magazin által a XX. század legmeghatározóbb sportmomentumának választott eseményt azóta is emlegetik a tengerentúlon. A rájátszásban az ősi ellenfél szovjet csapat (4-3) - valamint a finnek későbbi (4-2) - legyőzése után olimpiai bajnoki címet nyerő amerikai jégkorong válogatott tagjai azóta is nemzeti hősnek számítanak az Egyesült Államokban. Jól példázza mindezt, az a tény is, hogy a 2002-es Salt Lake City-ben rendezett téli olimpián ők gyújtották meg a megnyitón az olimpiai lángot. Az akkori főszereplők máig legendának számítanak a sportágban, így nem csoda, ha erős visszhangot váltott ki a Boston Herald című újság azon híre, amely szerint a csapat egyik tagjának aranyérmét eladásra kínálják...

Befejezi aktív pályafutását a japánok kétszeres olimpiai bajnok dzsúdósa, Ayumi Tanimoto. A női 63 kg-os súlycsoport athéni és pekingi bajnoka mögött sikerekben gazdag pályafutás áll, amelynek során világbajnoki címet nem szerzett ugyan, de így is méltó módon tudta lezárni. Tanimoto volt az olimpiák történetében az első cselgáncsozó, aki két egymást követő olimpián tudott úgy győzni, hogy a torna valamennyi mérkőzését ippon-nal nyerte meg. A sportágától persze ezt követően sem szakad el, hiszen továbbra is klubja alkalmazásával áll majd edzőként. A 29 esztendős, elsősorban remek válldobásairól híres sportoló az utóbbi években sérülésekkel (hát és térd) küzdött és a korábbi sikerei miatt – saját bevallása szerint – már nem érzett magában elég motivációt a nemzetközi színtéren történő szerepléshez. Tanimoto jobb térdét tavaly áprilisban műtötték meg, így nem versenyezhetett az idei tokiói világbajnokságon, ahol a japánok így is kettős győzelmet arattak a női 63 kg-os súlycsoportban és nem mellesleg fölényesen nyerték meg (10 aranyérem a 16 súlycsoportban) a sportági éremtáblázatot is. Tanimoto legszebb akcióit az alábbi videóban csodálhatjuk meg:

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2020-as nyári olimpiára egyetlen város pályázik Dél-Afrikából. A helyi olimpiai bizottság (SASCOC) tájékoztatása alapján egyedül Durban városa jelezte kandidálási szándékát, így belső verseny nélkül őket jelölik majd (mivel egy országból csupán egy város indulhat hivatalosan) pályázóként. A legfrissebb hírek viszont már arról szólnak, hogy Fokváros is indulni szeretne a 2020-as olimpia megrendezésért. A város vezetői ugyanis jelezték az olimpiai bizottságnak, hogy ők nem tudtak a július 31-ei előzetes nevezési határidőről, ezért nem jelezték korábban szándékaikat. Fokváros volt az egyetlen dél-afrikai város, amely hivatalosan is pályázott már nyári olimpia megrendezésére, az 1997-es (Athén és Róma mögött a harmadik hellyel végződő) sikertelen kandidáció után most másodszor is belevágnának a nagy kalandba. A vita jelenleg arról folyik a fokvárosi illetékesek és a SASCOC vezetői között, hogy valóban létezett-e hivatalos határidő vagy pedig nem. Korábban négy dél-afrikai érdeklődő város volt a rendezési jogra (Fokváros és Durban mellett még Johannesburg és Port Elizabeth), de közülük csak Durban állt ki eddig a közvélemény elé. A fokvárosiak ugyan elismerik, hogy kaptak hivatalos levelet az olimpiai bizottságtól, a levélben azonban nem szerepelt határidő, amely azonnali cselekvésre késztette volna őket…

Az elmúlt húsz évben hagyománnyá vált (különösen az 1992-es barcelonai olimpiától kezdve), hogy a nyári játékokat rendező ország sportolói valósággal megtáltosodnak. A hazai közönség előtt sikeresen szereplő nemzetek közé legutóbb Kína (2008 – első hely az éremtáblázaton) és Kanada (2010 – első hely az éremtáblázaton) is csatlakozott. A 2016-os nyári játékok rio de janeiró-i szervezői ennyire merész célokat persze nem tűzhetnek ki maguk elé, de így is nagyra vágynak. A Brazil Olimpiai Bizottság elnöke, Carlos Arthur Nuzman az államelnökkel, Luiz Inacio Lula da Silvával folytatott hétfői megbeszélése után ugyanis kijelentette, hogy országa sportolóit az éremtáblázat első tíz helyezettje közé várja. A brazil csapat a legutóbbi pekingi olimpián a 23. helyen (3 aranyéremmel), Athénban a 16. helyen (5 arannyal), Sydneyben az 52. helyen (12 éremmel, de arany nélkül !), Atlantában pedig a 25. helyen végzett (3 arannyal), így a 2016-ra megfogalmazott elvárások teljes mértékben reálisnak tűnnek. A hazai csapat eredményességét az utóbbi húsz évben rendre segíti a kvalifikációs rendszer, amely a riválisokat megnyirbálja ugyan, de a rendező nemzet minden sportágban és versenyszámban indíthat csapatot  illetve versenyzőt.

Ugye emlékeztek még Misa mackóra? Az egyik legjobban sikerült - és a szocialista időszak okán Magyarországon talán a legismertebb - olimpiai kabalafigura sikerére pályáznak a 2014-es téli olimpia orosz szervezői. Ennek érdekében pedig igyekeznek a lehető legjobban körüljárni a témát. A Szocsi-2014 olimpia honlapján szeptember elején szavazást indítottak ebben a témakörben, ahol bárki elküldheti a szervezőknek ötletét a kabalafigurára vonatkozóan. A beérkezett pályaművek közül előbb egy 25 fős, sportolókból és orosz celebekből álló bizottság válogat, majd egy tervezőkből (köztük lesz a Misa mackó megtervezése mellett számos orosz gyerek könyv illusztrálásáról is ismert, immáron 75 éves Viktor Csizikov is) álló szakmai zsűri csökkenti a fennmaradó pályaművek számát. A még ezt követően is versenyben maradt elképzelések közül 2011. február hetedikén egy élő televíziós show keretein belül Oroszország lakossága választhatja majd ki (a jól ismert fizetős szavazással persze…) a végső figurát és dizájnt.

A 100 méteres férfi síkfutás olimpiai döntője mindig nagyszerű futásokat hoz. Az atlantai olimpia fináléja azonban már a tényleges rajt előtt is hihetetlen izgalmakat hozott. Előbb Linford Christie (az olimpiai címvédő), majd Ato Boldon ugrott ki. A harmadik hibás rajt ismét a britek olimpiai bajnokának nevéhez fűződött, aki ezzel a kizárás sorsára jutott. A 2-es pályára besorolt Christie nélkül, negyedik rajt után is (!) világcsúcsot láthatott azonban az atlantai közönség, amely a kanadai sprinter, Donovan Bailey nevéhez fűződik. Az általa futott 9,84 ugyan a jamaikai Usain Bolt feltűnése után manapság már nem számít világrengető időnek, de a mindig mosolygós kanadai sokak számára még ma is az egyik legszimpatikusabb sprinternek számít. Nézzük meg angol kommentálással az ezt követően még három évig - Maurice Greene 9.79-es futásáig - érvényes világrekordot:

Pénteken ülést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság vezetősége, ahol az új MOB-elnök személye mellett a lehetséges budapesti olimpia rendezésének ötlete is szóba került. Előbbi kérdésben az a döntés született, hogy a november 20-ai közgyűlésen szülessen döntős Dr. Schmitt Pál utódlásáról. A MOB vezetősége tárgyalt a 2020-as olimpiarendezés esélyeiről is, és arra a megállapításra jutott, hogy – egy korábbi közgyűlési döntésnek is megfelelve – továbbra is kiáll a játékok megpályázása és Budapestre hozatala mellett, a 2020-as időpontnak azonban nincs jelenleg realitása: sem az ország gazdasági állapota, sem a magyar sport általános helyzete nem indokolja a kandidálást. A nemzetközi erőviszonyok ismeretében – 2020-ra valószínűleg Madrid, Róma és Párizs is jelentkezik, továbbá Tokió is ringbe száll – inkább a 2028-as játékok esetleges megrendezését érdemes célként kitűzni. A MOB üléséről bővebben az ALÁBBI oldalon olvasható beszámoló.

A bobosok között szeretne indulni a 2014-es szocsi téli olimpián Thomas Blaschek, a 110 méteres gátfutás 2006-os Európa-bajnoki ezüstérmese. A 29 éves német sportoló 2005-ben futotta egyéni legjobbját (13,31), az utóbbi években elszenvedett sorozatos sérülései miatt viszont a közelmúltban felhagyott az atletizálással, mivel nem érzett már magában kellő motivációt a londoni olimpiára történő felkészüléshez. Blaschek azonban így sem szakad el a sporttól, hiszen a tervek szerint tolóember lesz a kvalifikációra esélyes német Oliver Harras csapatában. „Szeretnék részt venni a Világkupa-sorozatban, aztán a világbajnokságon, végül pedig az olimpián is" – idézte őt a Süddeutsche Zeitung.

Hétfőn kezdte volna meg a munkát a londoni olimpia szervező bizottságában az egykori olimpiai bajnok súlyemelő, Szevdalin Marinov. Az 1988-as szöuli olimpián győztes (ld. lenti videó) bolgár súlyemelő azonban végül mégsem állhat munkába. Az ok pedig az, hogy a most 42 esztendős Marinov korábban doppingügybe keveredett, amiért eltiltották, az ilyen múlttal rendelkező sportolókat pedig nem alkalmazzák a 2012-es olimpia szervezői. Az egykori bolgár emelő a londoni súlyemelő versenyek egyik technikai igazgatói pozíciójára jelentkezett, amelyet el is nyert. A szervező bizottság „magasabb szintjeire” ez az információ azonban csak késve (a jóváhagyás után) jutott el, így alakult ki a kínos helyzet, amely végül Marinov utólagos „kikosarazásához” vezetett. Az eset különösen kellemetlen a doppingellenes harc élharcosának számító Sebastian Coe számára (a londoni olimpia szervezőbizottságának elnökét tisztelhetjük az egykori kétszeres olimpiai bajnok személyében), aki csak utólag értesült az ügyről. Coe éppen Ausztráliában tartózkodva fejezte ki sajnálkozását a botrányos eset miatt, amelyben azonban véleménye szerint így sem hozhattak más döntést.

A világ legismertebb maratoni futó versenyei közé tartozik a londoni 42.195 méteres futás, amely Chicago, New York, Berlin és Párizs mellett a legrangosabbak közé is tartozik egyben. Ennek tükrében lehet különösen érdekes, hogy a brit főváros olimpiáján (2012) a szervezők milyen pályát jelölnek ki. Mivel az évente sorra kerülő maratoni verseny (35.000 futó, eltérő erőállapot és tudásszint) igényszintje teljesen más, mint egy olimpiai távú futásé (csupán 80-100 profi futó), így a két pályavezetés között várható volt, hogy nem nagyon lesz átfedés. Végleges útvonal azonban egyelőre még mindig nincs az olimpiai futásra. A londoni olimpia szervezői azt szeretnék ugyanis, hogy az eredetileg kijelölt új Olimpiai Stadion helyett London belvárosa adjon helyt a 2012-es játékok maratoni futó céljának.

Bár a legutóbbi két lehetséges alkalommal alulmaradt a kampányban, a fallabda (squash)sportág mégsem adja fel az olimpiai programba kerülést. Tavaly a NOB döntése értelmében golf és a hetes rögbi került fel a 2016-os nyári olimpia programjába, a squash szerelmesei pedig így most ár csak a 2020-as olimpiai szereplést célozhatják meg. Bár valószínűleg azon az olimpián már nem szerepelhet játékosként, a fallabdázás jelenlegi legnagyobb klasszisának számító Nicol David ennek ellenére is segíteni szeretné sportágát. „Szerintem nem voltunk szerencsések a szavazásoknál, hiszen a fallabdázás sokféle értéket adhatna az olimpiai mozgalomnak. Sajnos azonban még nem tartunk ott, hogy ezt a gyakorlatban is bebizonyítsuk” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek David, aki 2006 óta vezeti a squash női világranglistáját és aki az azóta megrendezett öt világbajnokság (World Open) közül négyet meg tudott nyerni. „Továbbra sem adjuk fel a reményt, szeretnénk hamarosan az olimpiai család tagjai lenni” – mondta bizakodva a 27 esztendős malajziai játékos.

"Már izgatottan várom azt a pillanatot, hogy újra klór szagom legyen" - az olimpiai bajnok ausztrál úszó, Libby Tricket arról, hogy mi motiválja a visszatérésre

A labdarúgás szerelmesei közül sokan emlékezhetnek Ilhan Mansiz nevére. A jellegzetes copfjáról is ismert labdarúgó (három góljával) a 2002-es vb-n bronzérmet szerző török válogatott egyik erőssége volt, aki a bronzmeccsen például gólpasszt adott a minden idők leggyorsabb vb-gólját szerző Hakan Sükürnek. Hogy miért kerül akkor mégis egy olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogra az immáron 35 éves játékos? Az ok egyszerű: készül az olimpiára. Igaz nem labdarúgóként és nem a 2012-es londoni játékokra. Mansiz ugyanis Szocsiban, a 2014-es téli olimpián szeretne elindulni. Műkorcsolyázóként…

Tíz évvel ezelőtt (2000. szeptember 15-én) nyitották meg a XXVII. Nyári Olimpiai Játékokat Sydney városában. Az évforduló kapcsán az ausztrálok nagyszabású ünnepséget szervezetek, amelynek középpontjában természetesen az akkori szupersztár, a 400 méteres síkfutás olimpiai bajnoka, Cathy Freeman volt. „Azóta sem halványodtak el az emlékek, az ottani élményeket életem végéig magamban fogok hordani. Remélem, hogy ezek az események nem csak számomra, de a még meg nem született leszármazottaim számára is kitörölhetetlen emléket jelentenek.” – nyilatkozta az ünnepségen Freeman, akit annak idején a láng meggyújtására is felkértek a szervezők. A néhai Juan Antonio Samaranch által minden idők legjobb olimpiájának titulált eseményre stílszerűen emlékeztek az ausztrálok, hiszen Freeman ismét meggyújtotta az olimpiai lángot, ezúttal a Sydneyben paralimpiai bajnok Louise Sauvage társaságában az olimpiai stadiontól 150 méterre.

Helye van az olimpián a streetballnak a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) szerint. A törökországi férfi világbajnokság alatt pénteken Isztambulban tartott FIBA-ülésen Patrick Baumann főtitkár úgy vélekedett, hogy a nemrég befejeződött szingapúri I. ifjúsági olimpián bemutatkozott sportág akár már a 2016-os Rio de Janeiró-i ötkarikás játékokon ott lehet a programban. „Nincs ok, amiért a streetball ne kerülhetne az olimpiák műsorára pár éven belül” - jelentette ki Baumann. A streetballt egy szabványos félpályán játsszák, a csapatokat három-három fő alkotja. Egy mérkőzés kétszer ötperces, s az az együttes nyer, amely hamarabb eléri a 33 pontot, vagy amelyiknek több pontja van a játékidő lejártakor.

A franciák sem akarnak kimaradni a jóból... Azok után, hogy a 2018-as téli olimpiai játékok megrendezésért harcban lévő Pyeongchang városa a műkorcsolya aktuális olimpiai bajnokával, Yu Na Kim-mel, a németországi München városa pedig Katarina Witt-tel kampányol, a harmadik rivális is olimpiai bajnokot nyert meg kampányarcnak. Az elmúlt hét végén ugyanis a háromszoros olimpiai bajnok Marie-José Pérec megerősítette, hogy szerepet vállal az Annecy-2018 pályázat sikerre vitelében. A beszédes „gazella” becenévre hallgató francia futónő Barcelonában nyerte meg a 400 méteres síkfutást, majd Atlantában duplázott (200, 400), ráadásul a centenáriumi nyári játékokon ő volt a francia küldöttség zászlóvivője is a megnyitón. Amúgy eddig sem voltak híján a nagy neveknek a franciák, igaz az Albertville-ben mogulban győztes Edgar Grospiron (a pályázati bizottság vezetője) neve csak a téli sportokat közelről követők számára ismert, Pérec viszont már teljesíti a „világszerte ismert sportsztár” valamennyi kritériumát.

Az MTK egyesület újból elindítja háromfordulós „Sport és olimpiai totó” játékát. Tartalmas időtöltést kínál mindazoknak, akik tájékozottak a témában, vagy kedvet éreznek egy kis kutatómunkához. Mindhárom totót hibátlan megfejtői között az egyesület jubileumi fennállása alkalmából megjelent, különleges kiadványát, az „MTK 120 éve” könyvet nyerik. A megfejtéseket az mtk@mtk1888.hu ,vagy blaha.judit@mtk1888.hu email címekre, vagy postán az MTK sportegyesület címére küldjék vissza.(1073 Budapest Erzsébet körút 24.) Mind a három megfejtésnek legkésőbb 2010. november 30.-ig meg kell érkeznie. Az első forduló után a második forduló kérdéseit az alábbiakban közöljük:

A nyári olimpiák történetében számtalan rekordot tartanak nyilván. A valaha volt legsúlyosabb olimpikonról már korábban írtunk, most nézzük kor alapján a legfiatalabb olimpiai bajnokot. A nyári olimpiák történetének legfiatalabb egyéni aranyérmesét Marjorie Gestring-nek hívják, aki 1936-ban Berlinben 13 évesen és 268 naposan nyerte meg a női műugrás aranyérmet. Az amerikai olimpiai válogatón még kikapott ugyan a Katherine Rawlstól, de a német városban őt is, és a toronyugrás kétszeres olimpiai bajnokát (1932, 1936), Dorothy Poynthon-Hillt is legyőzte. Mivel a második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es nyári olimpia is elmaradt, így a los angelesi illetőségű Gestringnek nem volt lehetősége a bajnoki cím megvédésére. Az 1948-as londoni olimpián az akkor már 25 éves Marjorie szeretett volna ugyan ismét elindulni, de ez a visszatérési kísérlete végül nem járt sikerrel, hiszen az amerikai válogató versenyen ekkor csupán a negyedik helyet szerezte meg. Marjorie Gestringet 1976-ban iktatták be az Úszó Hírességek Csarnokába, majd 1992-ben hetven éves korában hunyt el. Marjorie Gestring korabeli ugrásairól és edzéseiről az alábbi videón kaphatunk egy kis ízelítőt.

Nincs könnyű helyzetben a 2018-as téli olimpia megrendezésére pályázó München városa, amely a garmisch-partenkircheni gazdák ellenkampánya és a szervezőbizottság elnökének, Willy Bognernek (egészségügyi okokkal magyarázott) közelmúltbeli lemondása miatt bosszankodhat. Ilyen helyzetekben jöhet jól egy nyugodt, megfontolt ember, a megmentőt pedig jelen esetben a mindig mosolygós egykori világsztár, Katarina Witt személyében vélnek megtalálni a németek. A kétszeres olimpiai bajnok (1984, 1988)műkorcsolyázónő már eddig is a bajorok kampányarca volt, de lehet, hogy ennél komolyabb szerepre is vállalkoznia „kell” majd. „Korábbi élsportolóként szerzett tapasztalatomat és ismertségemet szeretném kihasználni és ezzel segíteni azt, hogy minél több ember ismerje meg az elképzeléseinket. Nagy a társadalmi támogatottságunk, de fontosnak tartjuk, hogy az aktív sportolók is jobban ismerjenek bennünket. Hamarosan jön a téli szezon, amelyben fontos és nagy jelentőségű sportesemények házigazdái leünk és ezeken keresztül szeretnénk ízelítőt adni a várható olimpiai hangulatból.” - mondta Witt.

Soha egyetlen úszó sem szerepelt még hat nyári olimpián, ennek a ténynek az átírására készül az elnyűhetetlen Dara Torres. A jelenleg már 43 esztendős amerikai úszó ugyanis ismét edzésbe állt, hogy a londoni nyári olimpián is ott lehessen. A komolyabb térdműtéte után lábadozó Torres az egyik reggeli televíziós showban nyilatkozott a visszatérésről, ahol elmondta, hogy a térde még fáj ugyan, de már öt hete ismét edzésbe állt. Torres számára nem újdonság, hogy olyan versenyzők ellen fog medencébe szállni, akik akár a gyermekei is lehetnének. A már az 1984-es los angelesi olimpián is szerepelt amerikai úszónő ugyanis Pekingben 41 évesen is érmes volt (három ezüstérmet szerzett) és eddig mind az öt olimpiáján (1984, 1988,1992, 2000, 2008) dobogóra tudott állni.

A snowboardcross volt a legveszélyesebb versenyszám a vancouveri olimpián, derül ki a British Journal of Sports Medicine című szaklap legújabb számából, amely az idén februárban rendezett téli olimpia sérüléseivel foglalkozik. A szakemberek által készített elemzés kimutatta, hogy a női snowboardcross versenyzők 73%-a (!) – elsősorban nyilván a kemény és komoly nehézségeket okozó pálya miatt – szenvedett sérülést ebben a sportágban. A jelentés arról számol be, hogy a vancouveri játékokon részt vevő 2567 sportoló közül 11% szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket és a sportolók közel ötöde zúzódásokkal, húzódásokkal zárta az olimpiát. A vancouveri játékokon összesen 287 sportoló szenvedett sérülést, ebbe a statisztikába pedig a tragikus körülmények között elhunyt grúz Nodar Kumaritashvili halálesete is beletartozik.

A brit orvosok által készített elemzés rámutat arra, hogy az amúgy is gyors és veszélyes téli sportokban tovább tolódtak ki a határok. „Egy kicsit aggódunk a növekvő sérülések miatt, amelyek számát szeretnénk szigorúbb szabályokkal csökkenteni – nyilatkozta Arne Ljungquist a NOB orvosi bizottságának vezetője a felmérés adatait kommentálva – Ugyanakkor tudni kell, hogy a sportolók sem képviselnek egységes álláspontot ebben a kérdésben, hiszen vannak, akik szeretnének gyorsabb, technikásabb pályákat, mások viszont a biztonságot helyeznék előtérbe.” A Nemzetközi Olimpiai Bizottság most először végzett teljes körű orvosi elemzést a téli játékokkal kapcsolatban, amely a 2008-as pekingi nyári olimpiás felmérést (ahol a sportolók 9%-a sérült meg) követte a sorban. Ljungquist szerint ez az elemzés jó kiindulási alap lehet a 2014-es, Szocsiban rendezendő téli olimpia kapcsán, amely segíthet a sportági szakszövetségek számára a pályák pontosabb, biztonságosabb megtervezésében.

A súlycsoportokra osztott sportágakban gyakori a versenyző fogyasztása, amelynél a legfontosabb tényező, a súlyhatár minimális teljesítése. Nem csoda, ha előfordulnak extrém történetek is ennek kapcsán (mi magyarok az atlantai olimpián az ökölvívó Lakatos Pál esetére emlékezhetünk, akinek már a mérlegelésnél véget ért a verseny), mint például az amerikai súlyemelő, Charles Vinci esetében is. Az akkor világbajnoki ezüstérmes amerikai emelő esélyesként érkezett a melbourne-i olimpia 56 kg-os súlyemelő versenyeire, ahol jó szokásához híven a mérlegelés előtti utolsó órákban próbált megszabadulni minimális súlyfeleslegétől. Az egy órás futás és intenzív izzadás után azonban még mindig közel 20 dekagramm súlyfelesleg volt rajta. Pánikolás helyett azonban az amerikaiak gondolkoztak, előbb Vinci lábszárán, majd fején is lenyírták a szőrzetet, így végül kopaszra borotvált fejjel ment át a mérlegelésnél és lett olimpiai bajnok 1956-ban.