Különleges megállapodást kötött a héten az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) egy angliai egyetemmel, amelynek értelmében kihelyezett edzési és felkészülési lehetőséget biztosít majd sportolói részére a 2012-es londoni olimpia előtt és alatt is. A „University of East London” névre hallgató felsőoktatási intézmény vezetői Colorado Springsben, az USOC éves közgyűlésén írták alá a megállapodást, amelynek értelmében közel 1000 amerikai sportoló használhatja majd az egyetem területén belül 2011 második félévében átadásra kerülő SportsDock névre hallgató sportközpontot. Az egyetemi campus kiválasztása nem volt nehéz az amerikaiak számára, mivel szinte valamennyi leendő olimpiai helyszínhez közel van, emellett pedig a XXI. század igényeit kielégítő infrastruktúrát biztosít majd a sportolók számára. Az egyetem új sportközpontja 20 millió fontért épül fel, a terveket pedig külön az amerikai kérésére „turbózták fel”, így végül két fedett csarnok, egy minden igényt kielégítő, modern felszerelésekkel ellátott edzőterem, szabadtéri pályák, kávézó és 400 fő befogadására alkalmas fedett lelátó is rendelkezésre áll majd. Az amerikai csapat a tervek szerint ezt a bázist használja majd az olimpia évében, itt szállásolja el a kísérők nagy részét, emellett pedig itt lesz majd az USOC orvosi és saját logisztikai központja is egyben.

Bár a 2018-as téli olimpiát érintő müncheni pályázat vezetői a közelmúltban két fontos szavazást is megnyertek, mégsem lélegezhetnek fel. Október hatodikán mind a müncheni városi vezetés (közel maximális támogatással, szinte ellenszavazat nélkül), majd néhány órával később Garmisch-Partenkirchen város elöljárói (25-6 arányban) is a München-2018 kandidáció támogatása mellett szavazott. Korábban már írtunk róla, hogy a helyi gazdák ellenkampánya miatt veszélybe kerültek az eredeti tervek, elsősorban a garmischi alpesi pályák kijelölt helyszíne miatt. A Nemzetközi Olimpiai Mozgalom vezetői természetesen figyelemmel kísérték a pályázat készítői, valamint az azt ellenzők harcát és a mostani eredményeket kommentálva is óvatosan fogalmaznak. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) elnöke Gianfranco Kasper elismerte, hogy ez a téma már a szervezeten belüli megbeszéléseknek is része volt. „Az még rendben volt, hogy egy-két gazda nem támogatta azt, hogy az ő területükön olimpiát rendezzenek, ez általában így van minden egyes olimpiai pályázatnál. A müncheni kandidációt érintő bajok igazából akkor kezdtek el kicsúcsosodni, amikor szinte minden bajorországi hírforrás ezt a témát harsogta és amikor olyan hagyományos téli sportközpontok, mint Oberstdorf, Inzell vagy Reit im Winkl is kivonták magukat a lehetséges helyszínek közül. Erre már a NOB berkein belül is felfigyeltünk, így a németeknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek az események nem tesznek jót az általános közhangulatnak” – ütött meg némiképp figyelmeztető hangot Kasper németországi látogatása során.

Bár San Marino az elmúlt napokban a magyar labdarúgó válogatott elleni 0-8-al vált ismertté nálunk, az Olaszországba „ágyazott” állam azért az olimpiai mozgalomnak is aktív szereplője. A mindössze 32.000 fős lakossággal rendelkező miniállam sportolói közül a sportlövő Francesco Nanni szerepelt eddig a legjobban az olimpiákon, aki az 1984-es los angelesi játékokon szerzett ötödik helyet. A San Marinói Olimpiai Bizottság ezen a héten egy igencsak impresszív ajándékot adott át a svájci Lausanne-ban található Olimpiai Múzeumnak. A hatalmas (helyben kitermelt) kőtömbből kifaragott szobor egzakt másolata annak a műalkotásnak, amely a san marinói sportközpont előtt található. Az ajándékozási ceremónián a NOB elnök Jacques Rogge mellett a san marinói sportvezetők, többek között a sportminiszter Fabio Berardi és az olimpiai bizottság elnöke, Angelo Vicini is jelen voltak.

Árverésre bocsátja emlékezetes körülmények közt átvett aranyérmét, valamint futócipőjét Tommie Smith, az 1968-as mexikói olimpia 200 méteres síkfutásának amerikai olimpiai bajnoka. A különleges tárgyak 250 ezer dolláros kikiáltási áron kerülnek kalapács alá New Yorkban. Az aukció a napokban kezdődött el az egyik amerikai árverési portálon (itt a tárgyak képei és Smith hivatalos levele is látható egyébként) és november 4-én zárul majd le. Smith egyébként nem adott külön interjút a bejelentés kapcsán, az árverés szervezője, Gary Zimet azonban elmondta, hogy az egykori kitűnő sportoló nem pénzügyi nehézségek miatt döntött így, a befolyt pénzből viszont nagyrészt jótékonykodni szeretne. Érdekesség, hogy Smith aranyérme 1999-ben egyszer már megjelent egy árverésen, de akkor a tulajdonos rövid tépelődés után visszavonta az ajánlatot, mert az akkor az éremért felajánlott összeget (fél millió dollár) kevésnek és méltánytalannak érezte egy ilyen értékes relikviáért.

Egy olimpiai kandidációnál minden részletre figyelni kell. Ezt az elvet vallják a 2018-as téli olimpiára pályázó PyeongChang városának vezetői is, akik azonban most mégis egy mindössze tíz esztendős fiú álmát váltották valóra azzal, hogy az ő tervei szerint festették ki a város sorozatban harmadik téli olimpiai kandidációját reklámozó repülőgépet. A több mint háromszáz pályamű közül a szakértő zsűri végül a tíz éves Yeon-wook Kang elképzeléseit ítélte a legjobbnak, a tervezett olimpia egyik szponzorának számító Korean Air egyik Boeing 777-200-as gépére pedig már fel is festették a motívumokat. A „Pyeongchang-2018” pályázatot ezzel is reklámozó repülőgép nem csak hazai, hanem külföldi utakra is vállalkozik majd. „Ezzel a pályázattal is szerettük volna jelezni, hogy támogatjuk a fiatalok szerepvállalását a sportban és reméljük, hogy ilyen formában is tudjuk növelni szándékaink ismertségét” – indokolta a projekt megvalósulását Yang Ho Cho a pályázati bizottság elnöke. Az új gép dizájnjának főszereplője egy-egby síugró és műkorcsolyázó alak, de természetesen a koreai zászló sem maradhatott ki az immáron "repülőgép nagyságban" is látható kompozícióból.

A Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör újabb rendezvényén csütörtökön igencsak rangos vendégek teszik tiszteletüket. A 2008-as pekingi olimpia labdarúgó tornájának döntőjén közreműködő, valamint az idei dél-afrikai labdarúgó világbajnokságot is megjárt játékvezetői hármas (Kassai Viktor, Erős Gábor, Vámos Tibor) lesz ugyanis a vendég.

A londoni olimpia közeledtével (két év sincsen már hátra a megnyitóig) gőzerővel zajlanak az építkezések. Az Angliában élő és dolgozó, Lamb79 becenévre hallgató olvasónk volt olyan kedves, hogy körbenézett az olimpiai létesítmények környékén és ha már ott volt, akkor kamerára vette a helyszíni állapotokat. Az alábbiakban az általa készített videót közöljük, amelyet az olimpiak.blog.hu olvasói számára készített, ezúton is köszönjük neki a munkát és a szellemes feliratokat is:

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság várhatóan jövőre dönt majd a 2014-es téli olimpia (Szocsi) végleges sportági programjáról, így nem csoda, ha a programba bekerülni kívánkozó szakágak már javában lobbiznak az olimpia „tagságért”. Így vannak ezzel a biatlonosok is, akik a már a programban szereplő tíz versenyszámuk mellé a vegyes váltót is szívesen látnák "olimpiai köntösben". A Nemzetközi Biatlon Szövetség (IBU) már 2005-ben felvette a világbajnoki programba a két férfi és két női versenyző által alkotott vegyes váltó versenyszámot, amelyet idéntől kezdődően a Világkupában is kiemelten kezel majd. Az eddigi egy verseny helyett a 2010/11-es szezonban a tervek szerint már három vegyes váltó is szerepel a naptárban, ráadásul ezzel párhuzamosan hamarosan bevezetik majd a külön szakági Világkupát is a vegyes váltók számára. A biatlon vegyes váltó mellett a női síugrók, a szánkósok csapatversenye, a snowboard slopestyle versenyek, valamint az alpesi sízők csapatversenye is ott szerepel a bebocsátásra várók hosszú listáján...

Ha valaki szereti a sportot, van is benne tapasztalata, tud angolul, az nyugodtan dolgozhat a londoni olimpián, feltéve, ha van benne egy kis bátorság és megfelelően mobilis. Az önkéntes programról már többször is írtunk ebben a blogban, amely tökéletes lehetőség a fiatalok számára. Ha valaki azonban fanyalogna, mondván, hogy „ingyen azért mégsem dolgozok nekik, főleg ha én fizetem a repülőjegyet és a szállást is”, annak is van lehetősége részt vállalni a 2012-es játékok szervezésében. A londoni nyári olimpia hivatalos álláskereső oldalán ugyanis (tényleg komoly rangot jelentő, olykor vezető beosztású) álláslehetőségek garmadája várja a sportban tapasztalattal rendelkező és Angliában munkát vállalni képes szakembereket !

Hatalmas az érdeklődés a 2012-es londoni olimpia önkéntes programja iránt. A jelentkezésre összesen hat hét áll rendelkezésre, az október 27-én éjfélkor lejáró jelentkezési határidő előtt három héttel viszont már elérték a pályázók a 100.000-es számot. A londoni olimpia és paralimpia szervezői összesen 70.000 önkéntes segítőre számítanak, akiknek a lelkesedése és elhivatottsága meggyőződésük szerint a döntő különbséget jelenthetik majd a „jól” és a „kiválóan” rendezett olimpia között.

A londoni szervezők - az eddigi adatokat elemezve - külön örülnek annak, hogy a jelentkezők 52%-a most, az olimpia kapcsán tervez először részt venni önkéntes programban.  „Már most nagyon le vagyunk nyűgözve a jelentkezők hatalmas száma miatt. Ezúton is köszönjük mindenkinek, akik kitöltötték a jelentkezési formulát és akik vállalják azt, hogy a világ egyik legnagyobb show-jának elkészítésében segítenek nekünk” – mondta a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe. A londoni olimpia és paralimpia szervezői az alábbi linken várják a jelentkezéseket, ahol a jelentkezés feltételeiről minden megtudható. Ami fontos és gyakori kérdés, hogy az oda- és hazautazás, valamint a szállás kérdését mindenkinek magának kell rendeznie, emellett viszont az önkéntesek formaruhája és a testközeli olimpiai élmény "jár" a munka ellentételezéseként.

Szergej Bubka neve világszerte jól ismert, még azok számára is, akik nem követik közelről figyelemmel az atlétika világának eseményeit. A rúdugrás mára szinte fogalommá vált egykori klasszisa sportolói pályafutásának befejezése után sem szakadt el az olimpiai mozgalomtól, hiszen sok egyéb pozíciója mellett jelenleg is tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Bubka hazájában korlátlan népszerűségnek örvend, amelyet jól mutat az Ukrán Olimpiai Bizottság csütörtöki közgyűlése is, amelyen a 107 jelenlévő tag egyöntetűen rá szavazott, így újabb négy évre az egykori olimpiai bajnok (1988-Szöul) lett a szervezet vezetője. Bubka 2005 óta vezeti az Ukrán Olimpiai Bizottságot. Az eddigi főtitkárt, Vologyimir Gerasenko-t is megerősítették pozíciójában, az olimpiai bizottság elnökhelyettese pedig a jelenlegi sportminiszter, Ravil Safiullin lesz a 2011-2014 közötti időszakban. A szervezet tagjai szintén ellenszavazat nélkül (vajon miért nem lepődünk meg ezen?) álltak Viktor Janukovics elnök „Olimpiai remény – 2022” programja mögé, amelynek értelmében - ahogy korábban is írtunk róla blogunkban - Ukrajna tizenkét év múlva téli olimpiát rendezne.

Csütörtökön egy különleges ceremónia keretein belül jelentették be, hogy II. Erzsébetről, Nagy-Britannia jelenlegi uralkodójáról nevezik el a 2012-es londoni olimpiára elkészülő Olimpiai Parkot. Az ötlet tavaly vetődött fel, amelyet Newham város polgármestere, Sir Robin Wales javasolt, aki azt mondta, hogy ez kitűnő alkalom lehet arra, hogy méltó módon emlékezzenek meg arról, hogy az olimpia évében II. Erzsébet királynő uralkodásának 60. jubileumát ünnepli. A névadási ünnepségre majd csak 2013-ban kerül hivatalosan is sor, a mostani bejelentést azonban igencsak komoly háttérmunka előzte meg. Előzetesen a Brit Olimpiai Szövetség (BOA), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és természetesen maga a királynő is hozzájárult a névadáshoz. „Az Erzsébet Királynő Olimpia Park méltó öröksége lesz a 2012-es olimpiának, amely a későbbi sportolói generációk számára is megfelelő motivációt jelenthet majd” – indokolta a névadást Colin Moynihan, a BOA elnöke.

India sportolói eddig kilenc olimpiai bajnoki címet szereztek. A legtöbbször (8) természetesen a férfi gyeplabda csapatuk tudott felállni a dobogó legfelső fokára és bármennyire is meglepő volt, csak a 2008-as pekingi olimpián ünnepelhették az első egyéni olimpiai bajnokukat. Az indiai Abhinav Bindra két évvel ezelőtt a férfi légpuskások 10 méteres számában lett olimpiai bajnok, amellyel 28 év elteltével tudott ismét aranyérmet szerezni a milliárdos lakossággal rendelkező ázsiai országnak. Ennek a sikernek is volt magyar vonatkozása, hiszen Bindra edzéseit éveken keresztül az a Szucsák László irányította, aki időközben már távozott az indiai válogatott mellől. A magyar szövetségi kapitány által korábban elindított munka azonban úgy tűnik, hogy újabb sikerekben bontakozhat ki, Bindra szerint ugyanis honfitársa, Gagan Narang lehet a következő, aki világbajnokságon és olimpián szerezhet sikert Indiának. A Chennai városában született, 27 esztendős Narang szerdán a Delhiben zajló Nemzetközösségi Játékokon megnyerte a férfi légpuskások 10 méteres versenyszámát, az alapversenyben elért maximálisa 600 körös, majd az új világcsúcsot jelentő 703,6 körös összesített eredménnyel éppen olimpiai bajnok honfitársát szorítva le a dobogó második fokára. Az idei müncheni világbajnokságon bronzérmet szerző Narang egyébként részese annak az indiai állami programnak, amely Olympic Gold Quest néven fut és amely azt tűzte ki célul, hogy az általa támogatott 21 kiemelkedő tudású sportembert olimpiai győzelemhez segíti.

Befejezi sportolói karrierjét az olasz Stefano Baldini, az athéni olimpia maratoni futó bajnoka. A 39 éves hosszútávfutó nagyon sikeres pályafutás végére tett pontot kedden: a 2004-es nyári játékokon aratott sikere mellett kétszer, 1998-ban és 2006-ban Európa-bajnokságot nyert, 2001-ben és 2003-ban pedig bronzérmes volt a világbajnokságon. Pályafutása első komoly sikerét Rómában aratta 1998-ban, amikor az olasz fővárosban élete első maratoni futó győzelmének örülhetett. Baldini egyéni csúcsát 2006-ban, a London maratonin érte el, amelyen 2:07:22 órás idővel lett ötödik. Ugyanabban az évben, az EB-n aratott sikere után a New York Maratonin hatodikként ért célba. Az olasz atléta három olimpián indult, Sydneyben nem fejezte be a versenyt, a pekingi maratoni versenyben pedig a 12. helyen végzett két évvel ezelőtt. Az athéni olimpiai győzelmének értékét növeli, hogy akkor ott volt a vert mezőnyben a világrekorder Paul Tergat és a 2003-as világbajnok Jaouad Gharib is. Igaz az olasz futó sikeréhez az is kellett, hogy 10 km-el a befutó előtt egy ír őrült az addig vezető Vanderlei da Lima elé befutva kizökkentse a brazil futót a ritmusból (ez a jelent is látható az alábbi videón). Stefano Baldini rajthoz állt az idei barcelonai Európa bajnokságon is, ám végül nem tudta befejezni a versenyt.

Fél éves eltiltást kapott az olimpiai és világbajnok jamaikai sprinter, Shelly-Ann Fraser, akit a május 23-án Shanghai-ban rendezett Gyémánt Liga versenyen értek tiltott szer használatán. A jamaikai versenyző oxycodone-t használt, amelyet torokfájdalmai miatt szedett fájdalomcsillapító hatása miatt. A 100 méteres síkfutásban 2008-ban olimpiát, egy évvel később Berlinben pedig világbajnokságot nyerő Fraser hibája az volt csupán, hogy a fájdalomcsillapítót elfelejtette lejelenteni az ilyenkor szükséges hivatalos formában. A 23 esztendős futónő július eleje óta nem versenyzett, az IAAF szerdai döntése értelmében pedig 2011. január hetedikéig ezt nem is teheti meg, utána viszont ismét szabadon indulhat atlétikai versenyeken.

Az Eurosport immáron évek óta rendszeresen közvetít élőben az olimpiai játékokról, de a köztes időszakban is rendszeresen hírt ad az olimpiai mozgalom aktuális híreiből. Az 1993 júniusa óta havonta jelentkező Olimpiai Magazin idén októberben immáron a 200. adásához érkezett a francia központú csatornánál, ma este 23.00-tól kezdődően (a szerdai válogatás című műsor után közvetlenül) pedig az alábbi témák is szóba kerülnek a jubileumi adásban:

A londoni olimpia maratoni futásának vonalvezetése kapcsán már régóta zajlott a vita Angliában. Hétfőn viszont felszállt a fehér füst, eldőlt, hogy miként fest majd a 42.195 méteres táv a brit főváros olimpiáján. Bár sokan másképpen gondolták és várták, végül mégis az a verzió lett a győztes, amelyben a rajt és a cél is a Buckingham Palota előtt lesz. A londoni olimpia maratoni futása tehát a történelmi nevezetességek köré csoportosul majd, hiszen a három körből álló útvonal többek között érinti majd a Parlamentet, a Szent Pál Székesegyházat és a Towert is. Az új útvonalat a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a londoni olimpia szervezőbizottságának vezetése is elfogadta, így várhatóan ez lesz a végleges verzió. A szervezőbizottság részéről Sebastian Coe azzal indokolta a döntést, hogy azért nem viszik el mégsem London keleti részébe (és ezzel a maratonik „hagyományos” helyszínére, az Olimpiai Stadionba) a futást, mert ezzel hatalmas fennakadásokat okozhatnának a főváros közlekedési rendszerében, amivel nem szeretnék a játékok remélt sikerét aláásni.

Nem lesz több salzburgi olimpiai pályázat a közeljövőben, erről döntött a napokban az osztrák város vezetősége. Gabi Burgstaller, Salzburg polgármestere elmondta, hogy azonnali hatállyal meg is szüntetik az olimpiai pályázatok elkészítésére létrehozott bizottságot, mivel úgy látják, hogy nincs esélyük az olyan gazdag városok ellen, mint például az orosz állam és Vlagyimir Putyin által is támogatott, a 2014-es téli játékok rendezését három éve elnyerő Szocsi. Az osztrákok négy hónapon keresztül elemezték az eddigi történéseket és arra a következtetésre jutottak, hogy túl naivak voltak akkor, amikor azt gondolták, hogy egy ilyen kis városnak is van esélye a téli olimpiára. A keménykezű polgármester azt is elmondta, hogy amíg ő lesz a város vezetője, addig Salzburg többször nem is pályázik a rendezésre. A téli sportágakban kifejezetten erős Ausztria eddig kétszer (1964-ben és 1976-ban, mindkét alkalommal Innsbruck révén) rendezett téli játékokat, Salzburg pedig sikertelenül pályázott a 2010-es, valamint a 2014-es játékok megrendezésére is. A 2006-os téli olimpiára vonatkozóan Klagenfurt révén szintén volt egy eléggé halovány próbálkozásuk a sógoroknak.

Tavaly októberben hatalmas csalódásként élték meg az amerikaiak, hogy a 2016-os nyári olimpia megrendezéséért pályázó Chicago városa a NOB koppenhágai szavazásán meglehetősen korán kiesett. Egy évvel a fájó kudarcot jelentő szavazás után a chicagói pályázat vezetője, Pat Ryan elismerte, hogy már egy hónappal a szavazás előtt tudták, hogy Rio de Janeiro lesz a végső győztes. Az akkori szavazás előtt (az amerikai elnök, Barack Obama személyes szerepvállalása és Dániába utazási miatt is) az amerikai metropolisz volt az elsőszámú favorit, amely aztán rögtön a szavazás első körében búcsúzott. Egy hónappal a végső döntés előtt látott napvilágot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Szemlebizottságának jelentése, amely ugyan tartalmazott aggodalomra is okot adó dolgokat (szállítás nehézségei, magas bűnözési ráta) a brazil várossal kapcsolatban, de ekkor a bennfentesek már sejtették a végeredményt. „Egészen a Szemlebizottság jelentéséig hittem abban, hogy van esélyünk a győzelemre. Utána még a vak is láthatta, hogy a NOB mit szeretne. Már a pályázati folyamat kezdetén sejtettük, hogy ha Rio meggyőzi a NOB-ot arról, hogy képes kezelni a gondokat, akkor megkapja a rendezést.„ – nyilatkozta a Chicago Tribune című újságnak az akkor történteket most más saját bevallása szerint is sokkal tisztábban látó Ryan. A sportvezető ugyanakkor nem sajnálja a számukra igencsak fájdalmas döntést, mert véleménye szerint az akkori vereség sok mindent megváltoztatott az Amerikai Olimpiai Bizottságon (USOC) belül, hiszen rájöttek arra, hogy sokkal jobb kapcsolatokat kell ápolniuk az olimpiai mozgalom többi érintettjével.

Azt persze már csak én teszem hozzá pikírten, hogy utólag mindig okosnak tűnik az ember és hogy ha ennyire biztosak voltak a kudarcban, akkor miért vitték el Koppenhágába "leégetni" Barack Obama elnököt ?

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy két évvel a londoni olimpia előtt máris a létesítmények utóhasznosítása a téma Angliában. A legfrissebb információk arról szólnak, hogy az Olimpiai Stadion későbbi használatára két, az angol első osztályban (Premier League) szereplő klub a legesélyesebb. A West Ham United illetékesei csütörtökön adták le hivatalos pályázatukat az olimpiára 853 millió dolláros befektetéssel megépülő stadion jövőbeni bérlésére vonatkozóan. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a sport- és szórakoztató iparban érdekelt amerikai óriáscég, az AEG is pályázik a létesítmény későbbi üzemeltetésére, de pénteken kiderült, hogy a tőkeerős társaság végül nem önállóan, és nem is a West Ham-mel, hanem egy másik londoni csapattal, a Tottenham Hotspur-rel karöltve venne részt a projektben.

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt a magyar olimpiatörténet egyik legsikeresebb napját ünnepelhettük. A Sydneyben rendezett olimpián sokáig vártuk a sikereket, a záró napon szerzett négy aranyérem pedig tökéletes lezárása volt a történelem második, Ausztráliában rendezett olimpiájának. Hiába volt több mint ezer magyar szurkoló kint a Penrith-i kajak-kenu pályán, a második napi döntőket többeknek ott kellett hagyniuk (mert az előre lefoglalt repülőjegyük úgy volt kiszámolva, hogy még a kajak-kenu döntők pont beleférjenek az időbe), mivel a hatalmas szél miatt a reggeli órák helyett csak délután rendezték meg a számunkra oly sok sikert hozó döntőket. Kolonics György, a Kammerer Zoltán – Storcz Botond kajak páros, valamint a Pulai Imre – Novák Ferenc kenu páros sikerére az örökké emlékezetes vízilabda döntő (13-6 az oroszok ellen) tette fel a koronát és aznap talán (leszámítva talán a dánok elleni döntőben hatgólos előnyt leadó magyar női kézilabda válogatott tagjait) senki sem volt elégedetlen sportolóink szereplésével. Ez a nap (2000. október elseje) azóta is csupa aranybetűvel íródik a magyar olimpiatörténetben, hiszen egyetlen napon szereztünk négy aranyérmet. Ilyenre korábban csupán háromszor volt még példa, nézzük a további arany napjainkat:

1948. augusztus 13. - Gerevich Aladár, Csík Tibor, Papp László, Pataki Ferenc

1952. augusztus 2. - Gyenge Valéria, vízilabda csapat, labdarúgó csapat, Papp László

1956. december 5. - Keleti Ágnes háromszor (gerenda, felemáskorlát, műszabadgyakorlat), kard csapat

2000. október 1. - vízilabda csapat, Kolonics György, Storcz Botond-Kammerer Zoltán, Novák Ferenc-Pulai Imre

A látványtervek, világmegváltó elképzelések létrehozásában mindig jók voltunk, ebbe a sorba egyelőre remekül illeszkedik a Budapesti Olimpia kérdésköre. A korábban látványos kudarcot valló EXPO-tervek és a háromszor is elbukó (csak makettek és papíron létező stadionok által megtámogatott) labdarúgó EB-pályázat után könnyen lehet, hogy az olimpiai pályázatunk is erre a sorsra jut. A korábbi 2012-es, majd 2020-as dátum után ugyanis már 2028-at emlegettek a magyar fővárosba tervezett olimpiával kapcsolatban az illetékesek. A pályázat elkészítése és jóváhagyása még csak egy dolog, utána megnyerni a rendezést azonban egy másik -sokkal nehezebb- kérdés. A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) az egyetlen komoly társadalmi szervezet, amely tesz is a merész célok megvalósulásáért, az általuk elkészített, amúgy még Budapest-2020 néven futó videót az alábbiakban lehet megtekinteni. A Csepel-szigetre vízionált Olimpiai Park bemutatása profi munka, érdemes megnézni:

A 2010-es vancouveri téli olimpia legkelendőbb ajándék tárgya egy piros színű kesztyű volt. A kétujjas, az olimpiai ötkarika mellett a Kanada szimbólumának számít juharleveles motívumot is magán viselő kesztyű a játékok ideje alatt többször is volt hiánycikk, összességében pedig 3,5 millió (!) darab fogyott belőlük. A nagy sikerre való tekintettel a Kanadai Olimpiai Bizottság ismét piacra dobja a terméket, igaz egy kicsit megváltozott dizájnnal. Az új megjelenésű kesztyű (már az ötkarika nélkül) egy nagyobb juharlevelet mintáz majd és látható lesz rajta a „Canada” felirat is. A bizottság illetékesei bíznak benne, hogy az új téli szezonra kitalált ajándék tárgy hasonlóan sikeres lesz, mint elődje, amely 14 millió dolláros bevételt generált a Kanadai Olimpiai Alapítvány számára. A kesztyű bemutatásáról az alábbi kis videó tartalmaz érdekes részleteket.

Újabb sport- és olimpiatörténeti konferenciával kapcsolatban jutott el hozzánk meghívó, amelyet most veletek is megosztunk. Az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület valamint a Minerva Kulturális Egyesület – Kolozsvár és a Lőrincz Márton Sportclub - Korond tisztelettel meghívja Önt a 125 éve született olimpiai bajnok, Dr. Mező Ferenc tiszteletére meghirdetett emlékév alkalmából az alábbi konferenciákra: 

A 2018-as téli játékok rendezéséért versenyben lévő három város közül a franciaországi Annecyben kezdi majd meg jövő év elején a helyszíni vizsgálódását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szemlebizottsága. Az értékelő testület február 9. és 12. között néz körül Annecy-ben, majd február 16-tól 19-ig következik a dél-koreai Pyeongchang, végül március 1. és 4. között München. A szakértők a tervezett helyszíneket, szálláshelyeket tekintik meg, és találkoznak a leendő szervezőkkel. A jelentkezőknek ezt megelőzően, január 11-ig kell eljuttatniuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz a részletes pályázati anyagukat. A végső szavazásra július 6-án, a dél-afrikai Durbanben kerül sor.

Szeptember hónapban kosárlabdázó olimpikon vendége lesz a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Körnek. A szeptember 30-án, csütörtökön sorra kerülő eseményen az 1980-as moszkvai olimpián negyedik helyen végzett magyar női kosárlabda válogatott tagja, a 332-szeres válogatott, kétszeres EB-harmadik (1974, 1983) Gulyásné Beloberk Éva lesz a vendégünk.

A női maratoni futás első alkalommal 1984-ben került fel a nyári olimpiák programjára. Akkor Los Angelesben az amerikai Joan Benoit győzött. Az immáron 53 esztendős sportoló azóta sem hagyta el a sportágat, sőt mi több, a jövő hétvégi Chicago maratonin is indulni tervez.  A most már érfejezett nevén, Joan Benoit Samuelson néven versenyző amerikai futónő nem akármilyen céllal tervezi az indulást, hiszen ideális esetben 2 óra 46 percen belül szeretne futni, amivel kvalifikálhatná magát a 2012-es amerikai olimpiai válogatóra. Elsődleges célja saját elmondása szerint az lesz, hogy a 2:50-es határt megfussa, immáron harmadszor azóta, mióta betöltötte az ötvenedik életévét. Benoit tavaly a new yorki maratonin is teljesítette mindezt, akkor 2:49,09-el ért célba.Benoit már a 2008-as pekingi olimpia előtti amerikai válogatón is indult, akkor 2:49,08-as idejével új korosztályos (50-54 év között) amerikai rekordot állított fel.

Alig két évvel a pekingi olimpia befejezését követően eltűnik az olimpiai lángot a játékok tizenhat napja alatt vendégül látó kandeláber a Madárfészek stadion tetejéről. A játékok központi stadionjának tetején található szerkezet annak idején a tornász Li Ning bámulatos alakítása nyomán vált közismertté, az egykori háromszoros olimpiai bajnok sportoló ugyanis a levegőben függeszkedve „ment” körbe a lánggal és gyújtotta meg végül a stadion jelképévé is váló, speciális spirális formával rendelkező monstrumot. A kínai hivatalos tájékoztatás szerint a stadionról hétfőn leválasztott elemet annak gyártási helyére, a Shougang acélipari csoport telephelyére szállítják, ahol megszabadítják a feleslegesnek gondolt rögzítésektől, majd pedig a stadionhoz visszaszállítva, annak északi részében lesz teljes egészében kiállítási tárgyként megtekinthető. A munkálatok előreláthatólag egy hónapot vesznek majd igénybe, amelynek során öt különböző részre, elemre bontják a fáklyát a könnyebb szállíthatóság kedvéért. Bár messziről nézve kicsinek tűnt, a fáklya 32 méter hosszú (!), 12 méteres átmérővel rendelkezik, valamint csekély 45 tonnát nyom. Az októberi nemzeti nap Madárfészek stadionban történő megünneplését a hírek szerint nem befolyásolják majd a munkálatok, de annak befejezése az időjárás függvénye is lehet. A gigantikus fáklya eltávolítása után az annak megközelítésére szolgáló acélszerkezet részt a látogatók számára is megnyitják majd, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Madárfészek stadionra és a közeli Olimpiai Park egyéb létesítményeire.

Bár azóta már számtalan kiváló sportolót értek tiltott szerek használatán és korábban kikezdhetetlen sztárokról is kiderült, hogy doppingszerek segítségével váltak igazán naggyá, azt kevesen vitatják, hogy a sporttörténelem legnagyobb visszhangját kiváltó dopping-ügye a kanadai sprinter, Ben Johnson nevéhez fűződik. Az 1988-as szöuli olimpián, huszonkét évvel ezelőtt kürtölték világgá a hírügynökségek, hogy a nagy esélyes, a célvonalon felemelt kézzel átrobogó Johnson „kokszolt”, így hiába repesztett 9,79-es világrekordot, végül nem csak aranyérmétől, de a korábban Rómában futott (9,83) világcsúcsától is megfosztották. Johnson kizárása után végül Carl Lewis lett az olimpiai bajnok (aki ennek is köszönhetően lett végül kilencszeres aranyérmes), a négy évvel később barcelonai győztes, Linford Christie zárt ezüstéremmel és az amerikai Calvin Smith lett a harmadik. Ben Johnson szervezetében egyébként a stanozolol nevű szer nyomait mutatták ki, amiért két évre eltiltották a versenyzéstől. Johnson az eltiltás lejárta után, 1991-ben visszatért az atlétika világába, de eredményei messze nem voltak olyan jók, mint előtte, a ’91-es tokiói világbajnokságra nem is tudott kijutni. Sportolói pályafutását még ekkor is sokan kísérték figyelemmel, a kapu azonban 1993-ban Montrealban zárult be előtte végleg, amikor ismét tiltott szerek használatán érték, ezúttal pedig már életre szóló eltiltást kapott az IAAF-től. A sportból száműzött kanadai ezt követően mindenfélével próbálkozott, de nem igazából találta a helyét, a 49 éves Johnson jelenleg Ontario államban a közszereplésektől visszahúzódva él, igaz éppen tavaly jelentette meg önéletrajzi könyvét a szellemes Seoul to Soul címmel (Szöultól a lélekig – bár ez angolul jobban hangzik… )  

Bár vélhetően sokan látták már ezt a videót vagy emlékeznek az 1988-as eseményekre, a sporttörténelem egyik leghíresebb futását érdemes a legendás Gyulai István kommentálásában az alábbiakban ismét megnézni:

Új szabályok bevezetését jelentette be a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI), amelynek értelmében a 2012-es nyári olimpiára alapvetően változik majd meg a pályakerékpárosok kvalifikációs rendszere. A sportág meghatározó nemzetének számító angolok számára kifejezetten kellemetlen az új ötlet, amely arról szól, hogy egy versenyszámban egy nemzetből csupán egy induló lehet majd Londonban. A brit pályakerekesek 12 érmet (közte hét aranyérmet) szereztek Pekingben, amivel toronymagasan nyerték meg a szakági éremtáblázatot. Az akkori éremtermés negyede a kínai fővárosban három számot is megnyerő (azóta lovaggá ütött) Sir Chris Hoy (ld. kép) nevéhez fűződik, aki joggal akadt ki a számukra váratlan (igaz már idén májusban bejelentett) fordulat okán. „Eléggé frusztráló ez a döntés, mert ez azt is jelenti egyben, hogy a világ legjobb pályakerékpárosai közül jó néhányan ott sem lehetnek majd az olimpián. A nézők a legjobbakat akarják látni és adott esetben ez lehet, hogy két francia és két angol kerekes párharcát jelentené” – fakadt ki Hoy a hír hallatán. Pat McQuaid az UCI elnöke ugyanakkor más szempontból közelíti meg a történetet, aki szerint, ha több ország versenyzői kapnak olimpiai indulási lehetőséget, az jót tehet a sportág világszintű fejlődésének és térnyerésének.