Eredetileg szombatra, az olimpia első napjára tervezték a férfiak lesikló versenyét, de az időjárás miatt csak két nap csúszással lehetett megrendezni az első alpesi sí versenyt a 21. téli olimpiai játékokon. A győzelmet némiképp talán meglepetésre az ebben a versenyszámban harmadik számú svájci sízőnek tartott Didier Défago szerezte meg, aki a tavalyi duplázásán (egy héten belül nyerte meg az egyaránt klasszikusnak számító wengeni és kitzbüheli versenyt) kívül mindössze egyetlen Világkupa futamot nyert meg. Az egykori kanadai sízőről, Dave Murray-ről elnevezett pályán azonban most ő volt a leggyorsabb, különösen a pálya második szakaszában síelt szenzációsan, és ez elég volt neki a győzelemhez. Amúgy szokatlanul szoros versenyt láthatott a közönség, mivel az első három helyezett egy tizedmásodpercen belüli időeredményt síelt. Az ezüstérem az összetett Világkupa korábbi kétszeres győzteséé, Aksel Lund Svindalé lett, aki mindössze hét századmásodperccel volt lassabb Défagónál. A háromszoros világbajnok norvég síző azonban így is élete első olimpiai érmét szerezte meg. A harmadik ezúttal Bode Miller lett, aki Salt Lake Cityben szerzett már két ezüstérmet az olimpián. Az amerikai síző is csak mindössze kilenc századdal kikapott Défagótól, de ezzel is ő lett az első amerikai síző 1994 óta, aki lesiklásban érmet szerzett az olimpián. A verseny egyik nagy esélyesének számító, és a lesikló szakági Világkupát vezető Didier Cuche számára nem jött össze az érem, a svájci versenyző az utolsó időmérő pontnál még csak hat századra volt honfitársától, Défagótól, azonban az utolsó néhány száz méteren három tizedet kapott, és így végül az osztrák Mario Scheiber és a kanadai Erik Guay mögött csak hatodik lett. Igaz, januári balesete miatt Cuche most törött ujjal versenyzett az olimpián. Az alpesi sízésben az olimpiák történetének második legeredményesebb nemzetének számító svájciak elég sokat vártak az újabb lesikló sikerre, legutóbb még 22 évvel ezelőtt Pirmin Zurbriggen tudott nekik ebben a szakágban aranyérmet szállítani. A 32 éves Défago mostani sikerével minden idők legidősebb lesikló olimpiai bajnoka lett, leszorítva a vonatkozó rangsor éléről az 1998-as bajnok francia Jean-Luc Crétiert.

Hétfőn a sífutók számára is elkezdődtek az olimpiai küzdelmek Whistlerben, ahol elsőként a női 10 km-es szabad stílusú versenyre került sor. A győzelmet az a Charlotte Kalla szerezte meg, aki a szezon valamennyi ilyen típusú versenyén dobogós volt (egyet megnyert, kettőn pedig második lett), így várható volt, hogy jól fog szerepelni. Az első olimpiáján szereplő, mindössze 22 esztendős Kalla ezzel a svéd csapat első érmét szerezte a vancouveri játékokon. A második helyre a 10 km-es verseny címvédője, (igaz Torinóban klasszikus stílusban rendeztek futamot) az észt Kristina Smigun-Vaehi érkezett be, aki kislánya születése miatt két év kihagyás után csak tavaly év végén tért vissza a mezőnybe. Smigun hátránya mindössze 6,6 másodperc volt Kalla mögött a célban. A bronzérem az előzetesen az aranyéremre is esélyesnek gondolt norvég Marit Björgené lett, aki ezzel már harmadik olimpiai érmét szerezte pályafutása során, igaz aranyérme továbbra sincs. A norvég sífutó majdnem tíz másodperccel maradt le Smiguntól is, de így is megelőzte a legnagyobb favoritot, a végül csak ötödikként záró lengyel Justyna Kowalczykot. A 78 tagú mezőny egyetlen magyar indulója, a két gyermekes édesanyaként első olimpiáján szereplő Viczián Vera a 75. helyen érkezett be a célba. A futam érdekessége volt, hogy a pálya rossz állapota miatt a Világkupa sorozat legjobbjai ezúttal nem a mezőny végén, hanem alacsony rajtszámmal (10-33-ig) indultak.

 

A svájci csapat volt a hétfői nap legsikeresebb nemzete, hiszen Défago aranyérme után alig egy órával ismét ünnepelhettek. A férfiak 15 kilométeres szabad stílusú sífutó versenyében ugyanis az összetett Világkupa tavalyi győztese, Dario Cologna végzett az élen, méghozzá hatalmas fölénnyel. Az eddig egyenkénti indítású futamot még sohasem nyerő Cologna jól kezdett, majd a táv második felében lépett el igazán riválisaitól. Az ezüstérmet az olasz Pietro Piller Cottrer szerezte meg, aki szokásához híven nagyon erősen ment a táv első felében, ám az utolsó öt kilométeren nem bírta Cologna iramát futni. A bronzéremért hatalmas küzdelem alakult ki a versenyzők között, végül a cseh Lukas Bauer lett a harmadik, másfél másodperccel megelőzve a svéd Marcus Hellnert és néggyel a francia Vincent Vittoz-t. A nap meglepetése volt, hogy a nagy sífutó nemzetnek számító norvégok egyetlen futóval sem kerültek be a legjobb huszonöt közé, az előzetesen szintén esélyesnek tartott Petter Northug is két percet kapott a győztestől. A nehéz vaxolási körülmények között a svájciak valószínűleg nagyon eltaláltak valamit, hiszen négy futójuk is legjobb húsz közé került végül. Dario Cologna a svájci sport első olimpiai bajnoki címét szerezte meg sífutásban. A versenyszám egyetlen indulója, az élete harmadik olimpiáján szereplő Tagscherer Zoltán hét és fél perces hátránnyal a 81. helyen végzett a 95 fős mezőnyben.

Hétfőn a sífutók mellett a snowboardosok is elkezdték a küzdelmeket az olimpián, ahol rögtön címvédésre került sor. A férfiak snowboard cross versenyszámában a Torinóban aranyérmet szerző amerikai Seth Wescott nyerte meg ugyanis a szám második olimpiai aranyérmét is. A döntőben a kanadai Mike Robertson vezetett sokáig, azonban 300 méterrel a vége előtt Wescott megelőzte őt. Robertson így is elégedett lehet az ezüstérmével, mivel az idei Világkupa sorozatban még döntős helyezése sem volt. A bronzérmet a francia csapat eredetileg talán leggyengébb emberének számító Tony Ramoin szerezte meg. A negyeddöntők során számtalan meglepetés született, a nagy esélyesek legtöbbje (köztük a selejtezőt megnyerő ausztrál Pullin, a francia testvérpár, Xavier és Paul Henry de la Rue is) még az elődöntőbe sem jutott be. A snowboard sportágban Wescott mindössze a második olyan sportoló, aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét, korábban csak a svájci Philipp Schoch volt képes minderre, aki 2002-ben és 2006-ban is győzött.

Negyvenhat éves szériát megszakítva Vancouverben kínai siker született a műkorcsolyázók páros versenyében. Az utóbbi évtizedekben rendre szovjet vagy orosz párosok nyerték meg ezt a versenyszámot az olimpián, most azonban még a dobogóról is leszorultak a képviselőik, hiszen a Kavaguti-Szmirnov páros csupán a negyedik helyen végzett. A három év kihagyás után visszatérő, az előző két olimpián egyaránt bronzérmes Sen Hszüe, Csao Hong-po duó győzött a kűr során parádés programot bemutató Pang Csing, Tung Csien páros előtt. A kétszeres világbajnok, az olimpia előtt sok problémával küzdő német Szavcsenkó-Szolkowy kettős ezúttal sokat hibázott, de még így is a dobogó harmadik fokára állhatott fel.  

Totális ázsiai fölényt hozott a férfi gyorskorcsolyázók 500 méteres versenyszáma. A versenyzőket némiképp megzavarhatta az a tény, hogy az első futam közbeni jégfelújítás során nem működött megfelelő a jeget javító Rolba, így a futam közel másfél órát csúszott. A kanadai szervezőknek különösen azért volt kínos az eset, mert az eddigi napokon minden tökéletesen ment, most azonban éppen a NOB-elnök Jacques Rogge jelenléte mellett „égtek” a verseny szervezői. Az eddigi eredmények alapján az aranyéremre kevéssé esélyes Mo Te Bum viszont felborította a papírformát és a két futam (hiszen a legrövidebb számban a pályaelőnyök nagyobb szerepe miatt két futamból áll a verseny) alapján hat századmásodperces előnnyel megnyerte az olimpiát a két japán, Nagasima Keicsiro és Kato Dzsodzsi előtt. A dél-koreaiak most már nem csak a rövidpályás gyorskorcsolyázásban uralják a terepet, hanem megszerezték első olimpiai bajnoki címüket a sportág hagyományos változatában is. Az amerikai Shani Davis (a sportág első színes bőrű olimpiai bajnoka) a gyengébben sikerült első futam után visszalépett és inkább a számára több sikerrel kecsegtető 1000 illetve 1500 méteres versenyre koncentrál majd.